A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID-ek) a leggyakrabban használt gyógyszerek közé tartoznak napjainkban. Nagyon gyakori, hogy számos nagy kardiovaszkuláris (CV) kockázatú beteg (például hipertóniások, koronáriabetegek, krónikus vesebetegek) rendszeresen szed valamilyen NSAID gyógyszert, ennek megfelelően az alkalmazásukkal kapcsolatban fellépő mellékhatások is kiemelkedő fontosságúak.
Az ezredforduló környékén kifejlesztett, majd gyorsan bővülő genomikai és egyéb omikai, valamint más molekuláris biomedicinális megoldások a klinikai medicina és az egészségügy más területein is új korszakot nyitottak.
A tanulmány szerzői a pitvarfibrilláció stroke-prevenciójában alkalmazott alvadásgátló szerekkel kapcsolatos terápiás perzisztenciát elemezték, mely a kezelés eredményessége szempontjából alapvető jelentőségű. Az adatok azt jelzik, hogy az apixaban a non-perzisztencia kisebb kockázatával társult, mint a dabigatran, a rivaroxaban vagy a warfarin.
A nem alkoholos zsírmájbetegség az összes májbetegség közül a leggyakoribb. A fejlett országokban a felnőtt lakosság mintegy harmadát érinti. Kimondásához ki kell zárni a májkárosodást okozó alkoholfogyasztást, gyógyszereket vagy vírushepatitiseket.
Kétrészes cikksorozatunk első részében az optimálistól elmaradó D-vitamin-ellátottság incidenciáját és leggyakoribb okait, második részében a D-vitamin-hiány következményeit és a megelőzés lehetőségeit tekintjük át.
A közepes ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegeket korábban jellemzően kizárták a vizsgálatokból, ami gátat szabott a HFmrEF prevalenciájával, klinikai jellemzőivel, terápiára adott válaszaival kapcsolatos ismeretek megszerzésének.