hirdetés
2019. november. 18., hétfő - Jenő.
hirdetés

 

Génjeink hatása az akadémiai előmenetelre

A gének nemcsak az intelligenciára hatva befolyásolják az iskolai teljesítményt, de génhálózatok állnak a motiváció, a magabiztosság és több tucat egyéb tulajdonság hátterében is. A Proceedings of the National Academy of Sciences-ben megjelent tanulmány szerzői szerint ebből többek között az következik, hogy személyre kell szabni az oktatást.

hirdetés

Az egy ideje már elfogadott tudományos tény, hogy az emberek IQ-ját nagyban befolyásolják genetikai faktorok, sőt agyi képalkotó vizsgálatok és genetikai adatok kombinálásával már olyan génvariánsokat és génhálózatokat is azonosítottak, amelyek az agyi struktúra - különböző agyterületek fehérállományának mérete - befolyásolása révén (az ott futó idegrostok jobb vagy rosszabb beburkolását kódolva) alakítják az intelligenciát (The Journal of Neuroscience, Ming-Chang Chiang és munkatársai, Gene Network Effects on Brain Microstructure and Intellectual Performance Identified in 472 Twins, illetve Nature Genetics, Jason Stein és munkatársai, Identification of common variants associated with human hippocampal and intracranial volumes). Azonban még így is alig ismert, hogy pontosan milyen genetikai tényezők építik fel az intelligenciát meghatározó genetikai hátteret: mint Moheb Costandi írja a Science hírmagazinjában, az eddig azonosított kb. 20 genetikai variáns, ami kapcsolatban lehet az intelligenciával, mindössze az IQ-értékek közötti eltérések 20 százalékáról tud számot adni.

Az is közismert, hogy az iskolai teljesítményt is erősen befolyásolják a genetikai tényezők, azonban nem világos, hogy mi az oka annak, hogy ilyen mértékű a genetika és az iskolai teljesítmény közötti összefüggés. Eddig nem vizsgálták azt sem, hogy ugyanazok a gének hatnak-e az iskolai előmenetelre, amelyek az IQ-t befolyásolják.

A londoni King’s College kutatói ezekre a kérdésekre szerettek volna választ kapni ikervizsgálataik révén. Eva Krapohl és munkatársai több mint 11 ezer egy- és kétpetéjű ikerpárt vizsgáltak, akik 1994 és 1996 között születtek az Egyesült Királyságban. Nem pusztán az IQ-ra koncentráltak, hanem 83 egyéb tulajdonságot/jellegzetességet is górcső alá vettek az egészségi állapottól kezdve a boldogságon keresztül egészen odáig, hogy mennyire szerettek az illetők iskolába járni és milyen keményen dolgoztak. Majd megnézték, a vizsgált tulajdonságok közül melyik mennyire volt genetikailag determinált (az egypetéjű ikrekre mennyivel volt jellemzőbb az adott tulajdonság hasonló mértéke, mint a kétpetéjűekre), illetve, hogy az egyes tulajdonságok mennyire függtek össze az iskolai teljesítménnyel. Az iskolai teljesítményt a 16 éves korban mindenki számára kötelező, érettségi vizsga szerű teszt pontszámaival mérték (General Certificate of Secondary Education, GCSE), mivel annak eredménye meghatározó befolyással van a tinédzserek további életére. A tesztben többek között az angol nyelvvel, a matematikával és a tudományokkal kapcsolatos tudást mérik fel, és ennek eredményei szerint veszik fel a tanulókat a felsőoktatási intézményekbe.

A kutatók az intelligenciával együtt 9 olyan jellegzetességet találtak, amelyek kifejezett öröklődést mutatnak, és összefüggtek az iskolai teljesítménnyel – a GCSE-pontszámokkal (magabiztosság, iskolai környezet, otthoni környezet, személyiség, jólét, szülők által jelentett viselkedési problémák, gyerekek által jelentett viselkedési problémák, egészség).

Összességében az iskolai előmenetel – amennyiben azt a GCSE-pontszámokkal mérjük – 75 százalékát lehet ezen 9 jellegzetesség hátterében álló genetikai tényezők számlájára írni, teszik hozzá a vizsgálatról beszámoló cikkükben a kutatók (PNAS, The high heritability of educational achievement reflects many genetically influenced traits, not just intelligence). Az intelligencián kívüli egyéb jellegzetességek ugyanolyan mértékben határozzák meg az iskolai előmenetel örökölhetőségét, mint maga az IQ.

A genetikai befolyás tehát jobban meghatározza az iskolai előmenetelt, mint az intelligenciát, és meglepő módon az derült ki, hogy az egyéb jellegzetességek iskolai előmenetelre gyakorolt hatása zömmel a genetikán keresztül érvényesül. A személyiség iskolai előmenetelre gyakorolt hatását pl. 92%-ban a gének számlájára lehet írni, a viselkedési problémák iskolai előmenetelre gyakorolt hatásának 81, illetve 86%-a hátterében állnak gének (a szülők, illetve a gyerekek által kitöltött kérdőívek adatai alapján), az intelligencia esetében ez 75%, a magabiztosság–self-efficacy esetében 64%, a jólét–well-being esetén 53%.

Mint a kutatásban részt vevő Kaili Rimfeld fejlődéspszichológus nyilatkozta, nagyon fontos megérteni, miért különbözik az egyes emberek iskolai teljesítménye. Jelen eredmények szerint még annak is van genetikai háttere, hogy az egyes diákok mennyire kíváncsiak, milyen könnyen tanulnak vagy mennyire élvezik azt. Mindebből pedig az következik, hogy a különböző emberek különböző módokon tanulnak hatékonyabban, ezért nagyon fontos személyre szabni az oktatást. A tanítás személyre szabását megkönnyíti a jelenkori gyors technológiai fejlődés és az egyre jobb, speciálisabb oktató szoftverek léte, amelyek kiegészíthetik, illetve leválthatják a tradicionális, mindenkit egyformán kezelő módszereket. Az egyes gének negatív befolyását mérséklő, illetve a más gének által biztosított pozitív lehetőségeket kihasználó fejlesztő beavatkozások ráadásul nem csak a kognitív területet célozhatják, hiszen a kutatásból az is kiderült, hogy az IQ-n kívül egyéb, nem-kognitív területek milyen erős befolyással bírnak az iskolai előmenetelre.

A kutatás kevés információt szolgáltat azzal kapcsolatban, hogy konkrétan milyen gének befolyásolhatják az érettségi vizsga eredményességét. Mind a 9 örökletes háttérrel rendelkező jellegzetesség igen komplex, kialakításukban többszáz gén vehet részt.

Mint a kutatók hozzáteszik: kevésbé fejlett országokban az eredmények eltérnének az angliaiaktól – azokban az országokban, ahol a gyerekek nem egyenlő eséllyel jutnak hozzá a minőségi oktatáshoz, az iskolai előmenetelt inkább ezek az esélyek határozzák meg, és nem a genetika.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink