Idén nem kapnak több pénzt sem a kórházak, sem az orvosok
Kásler szakmai koncepcióját elfogadták, de pénzt nem adtak rá
Az egészségügy átfogó átalakításáról nem döntöttek a kormány szerdai ülésén, érdemben az év második felében térnek vissza az ágazatot érintő kérdésekre.
Két órás előterjesztésben vázolta fel az egészségügy helyzetét a kabinet előtt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a szerdai kormányülésen – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 133. Kormányinfón. A miniszter a népegészségügyi programra és számos konkrét döntésre tett javaslatot, utóbbiak közül Gulyás Gergely kiemelte, hogy határoztak arról, hogy a miskolci kórház onkológiájának két lineáris gyorsító megvásárlására 1,8 milliárd forintot biztosítanak, ezzel rendeződhet a daganatos betegek ellátását szolgáló sugárterápiás centrum helyzete.
A népegészségügyet érintő döntésekről Kásler Miklós később ad tájékoztatást – hangzott el a Kormányinfón, ahol a kabinetminiszter annyit még elárult, hogy protokoll- és struktúraváltozások is történnek majd annak érdekében, hogy a szűrésekre és a megelőzésre kerüljön nagyobb hangsúly, ezzel növelve a lakosság egészségben töltött életéveinek számát.
Kásler Miklós szakmai programjának koncepcióját elfogadta a kormány, azonban az ahhoz szükséges költségvetési forrásokról majd csak a második félévben döntenek – válaszolta Gulyás Gergely a Népszava kérdésére. Hozzátette azt is, az emberi erőforrások minisztere megjelölte a programok végrehajtásához szükséges források mértékét, ám azokra csak a gazdaság teljesítőképességének arányában lehet költeni, amivel az erőforrásokért felelős tárca vezetője is tisztában van.
Csak júniusban tűzi napirendre a kabinet a kórházak működési költségeinek rendezését, várhatóan a 2020. évi költségvetés előkészítő munkálataikor kerül majd szóba, hogy a következő években mennyivel biztosítanak több forrást erre. Gulyás Gergely azt mondta, a Pénzügyminisztérium és az Emmi együtt vizsgálja az intézmények eladósodásának okait, a feltárás eredményeként állapítják meg, hogy jövőre mennyi pénzre van szükség az eladósodás kezeléséhez.
A miskolci sugárterápiás gépek megvásárlásáról annak a célkitűzésnek a jegyében szólt a miniszter, amely szerint a kabinet arra törekszik, hogy a bérelt berendezések és magántulajdonban lévő műszerek arányát minimálisra csökkentsék, vagy teljes mértékben kizárják azokat az ellátásból. A magán- és a közellátás összefolyik az intézményekben, amelynek egyik fő okaként a hálapénzt jelölte meg Gulyás Gergely, hozzátéve, ha az erre költött milliárdokat legálisan be tudnák csatornázni az állami rendszerbe, milliós, vagy akár többmilliós orvosbérekről beszélhetnénk. Fontosnak tartaná, hogy a paraszolvenciáról társadalmi párbeszéd folyjék, de óvatos lenne a jelenség általános morális megítésével, ám szerinte célként azt kellene kitűzni, hogy mindenki olyan bért kapjon, amilyennel elégedett. Arra a kérdésre, hogy mindaddig, amíg az állam nem rendezi az orvosbéreket, elfogadható-e a kormány számára a paraszolvencia jelensége, a miniszter úgy reflektált, az ideális állapot ugyan nem ez, de ha tíz évvel ezelőtt megszüntették volna a hálapénzt, összeomlik az ellátórendszer.
Az orvosok ebben a ciklusban számíthatnak fizetésemelésre, az ápolók bérének 72 százalékos emeléséről pedig már korábban döntöttek – tette hozzá a miniszter. Nem született viszont döntés az alapellátó fogorvosi praxisok finanszírozásának emeléséről, arról az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyeztet majd a szakma képviselőivel – ígérte Gulyás Gergely.
Ennek a ciklusnak a feladata a fővárosi egészségügyi infrastruktúra fejlesztése, hogy Budapest is felzárkózzon a 2011 óta megújult vidéki intézmények sorába – folytatta a beszámolót Gulyás Gergely. A dél-budai mellett három centrumkórház teljes megújításával még ebben a ciklusban kiváló színvonalú ellátást biztosítanak a fővárosban is. A dél-bufai centrumra 250 milliárdot szánnak, a dél-pestire költendő összeg meghaladja a 100 milliárdot. A Szent János Kórház teljes újjáépítésére szánt büdzsébe 9,3 milliárd forintot már korábban betett a kormány, ez azonban csupán a töredéke annak, amit az intézményre költeni kell. Gyulyás Gergely úgy fogalmazott, összességében a 700 milliárd forint körüli összeg, amelyet előirányoztak az Egészséges Budapest Programra, fedi a valóságot.
A Semmelweis Egyetem fejlesztési programjáról sem született döntés a kormányülésen – tette még hozzá szintén kérdésre válaszolva a miniszter.
