hirdetés
2019. november. 14., csütörtök - Aliz.
hirdetés

 

Fő ellenség a gyulladás

Gyulladás áll a depresszió, a diabétesz és jónéhány tumor kialakulásának hátterében. A legújabb kutatások feltárják ennek mechanizmusait, és új terápiás stratégiákra hívják fel a figyelmet.

hirdetés

A major depresszió gyulladásos eredetét számos bizonyíték támasztja alá, így pl. az a tény is, hogy idegrendszeri gyulladásos betegségek gyakran szövődnek depresszióval, továbbá a major depresszív epizód alatt az immunrendszer aktiválódása következtében betegség-magatartás alakul ki, azaz a betegnél rossz hangulat, anhedónia, étvágytalanság és fogyás figyelhető meg, írják tanulmányukban Jeffrey H. Meyer és munkatársai, akik bebizonyították, hogy a depresszió során nemcsak a perifériás vérben nő meg a gyulladásos markerek szintje, de a gyulladás magában az agyban is kimutatható. A JAMA Psychiatry című szaklapban megjelent vizsgálat eredményei szerint - Role of Translocator Protein Density, a Marker of Neuroinflammation, in the Brain During Major Depressive Episodes – a depressziós betegek agyában egy neuroinflammációt jelző marker átlagosan 20%-kal magasabb értéket mutat, mint egészségesek körében, továbbá a marker szintje és a depressziós epizód súlyossága egyenes arányban áll egymással.

Meyer és munkatársai az agyi immunsejtek, a mikrogliák aktivációját mérték 3 agyi régióban (prefrontális kortex, anterior cingula és inzula) pozitron emissziós tomográffal, amit az tesz lehetővé, hogy az aktivált mikrogliában megnövekszik az úgynevezett disztribúciós térfogat révén mérhető transzlokátor protein denzitás, ami a PET segítségével kimutatható. A kutatók szerint eredményük, miszerint a depressziós epizód súlyossága egyenes arányos a mikroglia-aktiváció szintjével (különösen az anterior cingula területén), alátámasztja azt a teóriát, hogy egyes speciális agyi régiók gyulladása áll a betegség-magatartás és a major depresszió hátterében.

 

Az elhízottak zsírszöveti gyulladásának megakadályozása

A Nature Immunology-ban jelent meg Ajith Vasanthakumar és munkatársainak cikke, amely szerint az elhízottak zsírszöveti gyulladásának megakadályozása lehet a kulcsa a 2-es típusú diabétesz megelőzésének, illetve a már kialakult betegség gyógyításának (The transcriptional regulators IRF4, BATF and IL-33 orchestrate development and maintenance of adipose tissue-resident regulatory T cells).

Az ausztrál és japán kutatók kimutatták, hogy a zsírszövetben található specializált immunsejtek, a szabályozó T-sejtek (Treg) kulcsfontosságú szerepet játszanak a zsírszövetben kialakuló gyulladásos folyamatok szabályozásában és az inzulin-érzékenység fenntartásában.

Mint Vasanthakumar elmondja, a Treg sejtek feladata, hogy megakadályozzák az immunrendszer túlműködését, és ha túl kevés van belőlük, gyulladásos betegségek, így pl. diabétesz vagy reumatoid arthritisz alakul ki. A közelmúltban már kiderült, hogy a zsírszövetben speciális Treg sejtek találhatók, amelyek az elhízottak zsírszövetéből hiányoznak. Vasanthakumarék arra is rájöttek, hogy az interleukin-33 szelektíven növeli a Treg sejtpopulációt a zsírszövetben, és állatmodellben megállítja, sőt visszafordítja a cukorbetegség kialakulását, azaz az IL-33 hatását utánzó szerek valószínűleg emberben is csökkenthetik az elhízáshoz társuló gyulladást, és ennek következtében a 2-es típusú diabétesz kialakulását.

 

A rákos gyulladás ördögi körének megszakítása

Kanadai kutatók a tumorok növekedéséhez, a metasztázisok képződéséhez és a kemo-, valamint radioterápia hatásának csökkenéséhez vezető gyulladásos kaszkád blokkolására találtak módszert. Mint David Brindley biokémikus és csapata kimutatta, egy kulcsenzim blokkolásával megszakítható a tumorokra jellemző gyulladásos „ördögi kör”, elérhető a tumorfejlődés és a metasztázis-kialakulás gátlása, továbbá javítható a kemoterápia hatékonysága (Autotaxin in the crosshairs: Taking aim at cancer and other inflammatory conditions; Role of the autotaxin–lysophosphatidate axis in cancer resistance to chemotherapy and radiotherapy ésInhibition of autotaxin delays breast tumor growth and lung metastasis in mice).

A szóban forgó enzim, az autotaxin normális esetben a sebgyógyulásban és a szöveti regenerációban működik közre, kóros esetben gyulladásos betegségek – pl. colitis, arthritis és rákok - kialakításában vesz részt. (Az autotaxin lizofoszfatidsav-termelődést vált ki, amely jelátvivő molekula a továbbiakban a tumorsejtek növekedését, metasztázisképződést és a kemo-radioterápia elleni rezisztencia kialakulását okozza. A kutatók szerint a lizofoszfatidsav–autotaxin-tengely hatása hasonló a különböző növekedési faktorok – így pl. az ösztrogének, az EGF vagy a VEGF – hatásához, amelyek közreműködnek abban, hogy a tumoros sejtek el tudják kerülni az apoptózist.) A kutatók legnagyobb meglepetésére az is kiderült, hogy nem maguk a(z emlő) tumoros sejtek termelik megnövekedett mennyiségben az autotaxint, hanem az őket körülvevő zsírszövet.

A tumorok növekedése, illetve a tumorsejtek elpusztítása következtében is megnő a gyulladásos mediátorok termelődése, ami az autotaxin-termelés növekedéséhez vezet, aminek a következménye a még több gyulladásos mediátor létrejötte. Ezt az ördögi kört lehet megszakítani autotaxin-inhibitorok segítségével. A kutatók emlő- és pajzsmirigytumor-sejtek növekedését, valamint tüdőáttétek keletkezését vizsgálták sejttenyészetben, illetve állatmodellben, és eredményeik szerint az autotaxin-inhibíció 60-70%-kal csökkenti az emlőráksejtek szaporodását és a tüdőmetasztázisok kialakulását, valamint 80%-kal csökkenti a pajzsmirigyráksejtek növekedését és terjedését. Az autotaxin-termelés blokkolása következtében ötödére csökken a vérben kimutatható gyulladásos markerek koncentrációja. A roppant ígéretes eredmények nyomán Kanadában hamarosan kezdődik a japánok által kifejlesztett autotaxin-inhibitor klinikai kipróbálása.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink