hirdetés
2019. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

Felfedezték az immunrendszer „adrenalinját”

Nagy újdonságot jelent annak felfedezése, hogy immunsejtek funkcióját neuronok határozzák meg,ráadásul az így kiváltott immunreakció igen gyors, néhány percen belül bekövetkezik, nyilatkozta egy, a Nature-ben megjelent tanulmány szerzője.

hirdetés

Portugál kutatók (Champalimaud Centre for the Unknown és Instituto de Medicina Molecular, Liszabon) felfedezték, hogy a nyálkahártyákban lévő idegsejtek képesek azonnal érzékelni a fertőzést, és válaszul egy olyan anyag szekretálásába kezdenek, ami az immunsejtek működését nagy fokozatra kapcsolja

Bár a legtöbb neuron a központi idegrendszerben helyezkedik el, a periférián is nagy számban található neuron – a bélben például olyan sok, hogy összességükben második agyként beszélhetünk róluk, nyilatkozta a tanulmány utolsó szerzője, Henrique Veiga-Fernandes. Veiga-Fernandes és kollégái egy 2016-os, szintén a Nature-ben megjelent tanulmányukban már kimutatták, hogy a bélben található gliasejtek képesek bakteriális fertőzés elleni anyagok termelésére serkenteni egy immunsejt-féleséget (innát limfocita 3/ILC3). A velünk született ILC-sejtek igen sajátosak, fejtegeti Veiga-Fernandes, és bár csak 2010 óta tudunk a létezésükről, nagyon ősiek: már egy ősi halfajtában, az ingolában is megtalálhatók.

Veiga-Fernandes-ék 2016-os munkájukban a bél 3-as típusú ILC-sejtjei és a szomszédos gliasejtek kommunikációját elemezték, az új vizsgálatban a 2-es típusú ILC-sejtjekre fókuszáltak. A 2-es típusú ILC-sejtjek (ILC2) nagy mennyiségben találhatók határterületeken, így pl. a bélben, a tüdőben és a bőrben, ahol fertőzés esetén paraziták elleni citokineket termelnek. Mint kiderült, az ILC2 sejtek nem lennének képesek a paraziták elleni védelemre a szomszédos neuronok segítsége nélkül. A kutatók nyilatkozata szerint nagy újdonságot jelent annak felfedezése, hogy immunsejtek funkcióját neuronok határozzák meg, ráadásul az így kiváltott immunreakció igen gyors, néhány percen belül bekövetkezik.

A neoro-immun párbeszéd lehetőségét a portugál kutatók akkor kezdték vizsgálni, amikor egerek belének és tüdejének nagy felbontású mikrofotográfján felfedezték, hogy a mukóza neuronjainak axonjai mentén, mint gyöngyök a nyakláncon, sorban ILC2-sejtek helyezkednek el. A párbeszéd-hipotézis tesztelése érdekében a kutatók elvégezték a különböző immunsejtek – ILC1, ILC2, ILC3, T-sejtek stb. – teljes genomjának elemzését, és olyan molekulákat kódoló géneket kerestek azokban, amelyek a neuronális transzmitterek receptoraiként funkcionálhatnak. Mint kiderült, egyetlen fajta immunsejt – az ILC2 – rendelkezik ilyen receptorral (a receptor a neuromedin U/NMU nevű neurotranszmittert köti).

Ezt követően a kutatók egy rágcsáló-parazitával (egy Nippostrongylus brasiliensis nevű horogféreggel) fertőztek meg normál kontroll egereket és olyan mutáns knock-out kísérleti állatokat, amelyekből hiányoztak az NMU receptorok. A kontrollállatokban a fertőzést követően azonnal beindult a parazitát semlegesítő immunreakció, míg a receptorhiányos állatok elpusztultak. A kutatók azt is kimutatták, hogy a parazita által termelt anyagokat a kísérleti állatok belében található neuronok érzékelik, majd a a neuronok NMU termelésébe kezdenek. Az NMU az ILC2-sejtek receptorain hatva perceken belül beindítja az immunválaszt.

A humán működésről egyelőre annyit tudunk biztosan, hogy az ILC2-sejtek az emberben is rendelkeznek NMU receptorokkal, tette hozzá Veiga-Fernandes.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink