hirdetés
2019. augusztus. 20., kedd - ALKOTMÁNY ÜNN., István.

Életkorfüggő korreláció a szérum prolaktinszintje, illetve a glykaemia és inzulinszenzitivitás között

A bromokriptint a közelmúltban engedélyezték az Egyesült Államokban a 2-es típusú cukorbetegség terápiájában.

hirdetés

A dopamin D2-receptor agonista hatású bromokriptin az agyi dopamin jelutak befolyásolása révén fejti ki hatását. A bromokriptinről azt tartják, hogy kizárólag a központi idegrendszeren keresztül hat azáltal, hogy helyreállítja a hypothalamus dopaminerg aktivitását. Ki kell emelni, hogy bizonyítottnak látszik, hogy a hypothalamus dopaminerg tónusa nemcsak a fokozott inzulinrezisztenciával függ össze, de közvetlenül befolyásolja is azt. Emberek esetében még nem teljesen ismertek az effektor jelutak. Állatkísérletes adatok azt jelzik, hogy részt vesz benne a máj, a zsírszövet és a vázizmok.

Ennek megfelelően a bromokriptin csökkenti a pre- és posztprandiális inzulinszinteket, illetve diabéteszben nem szenvedő, de inzulinrezisztens elhízott betegeknél csökkenti a psoztprandiális glükózszinteket. Még nem teljesen tisztázott, hogy a bromokriptin milyen mechanizmus révén javítja a glykaemiát, de bizonyos adatok arra utalnak, hogy bromokriptinkezelés mellett javul az inzulinszenzitivitás.

A dopamin-receptor agonisták lényeges hatása, hogy gátolják a prolaktinszekréciót. E hatása miatt a bromokripint régóta használják a prolactinomák terápiájában. Érdekes megfigyelés, hogy a bromokriptin prolaktinszintet csökkentő hatása a glykaemia javításának kiegészítő markere lehet cukorbetegeknél, ami közös mechanizmusokra utal a háttérben. Még akár a prolaktin oki szerepe is felmerülhet, mivel a hypophysis-adenoma miatt hyperprolactinaemiás betegek inzulinszenzitivitása a műtét előtt alacsonyabb szintű. Ezzel összhangban az esetkontroll-vizsgálatok alacsonyabb inzulinszenzitivitást jeleztek hyperprolactinaemiás betegeknél, szemben az illesztett egészséges kontrollszemélyekkel.

Mind ez idáig nem rendelkezünk adatokkal arra nézve, hogy a normális tartományba eső prolaktinszintek összefüggésben állnak-e glykaemiás jegyekkel. A bromokriptinnel kapcsolatos vizsgálatok tapasztalatai alapján a szerzők abból a hipotézisből indultak ki, hogy diabéteszben nem szenvedő személyeknél a prolaktinszintek pozitív korrelációban állnak a glykaemiával. Feltételezték azt is, hogy amennyiben ilyen összefüggés valóban fennáll, az inzulinszenzitivitás modulálása lehet a hatásmechanizmus. A vizsgálat másodlagos célkitűzése a prolaktinszint szezonális varianciájának elemzése volt nagyobb kohorszban.

 

Betegek és módszerek

A vizsgálati csoportot olyan személyek alkották, akiknél fokozott volt a cukorbetegség kockázata (2-es típusú diabétesz szempontjából pozitív családi kórelőzmény, 27 kg/m2 feletti testtömegindex, prediabétesz diagnózisa). A vizsgálatban 1683 résztvevő adatait dolgozták fel.

Éhomi vérmintából mérték a prolaktinszinteket, és sor került 75 grammos orális glükóztolerancia tesztre (OGTT) is, melynek során 30, 60, 90 és 120 perc múlva határozták meg a vércukorszintet és az inzulinkoncentrációt. Ezen túlmenően mérték a HbA1c-értékeket is.

A vizsgálati kohorsz egyik alcsoportjában (n = 494) hyperinsulinaemiás-euglykaemiás clamp módszert alkalmaztak. Mérték a plazma inzulinszintjét a kiinduláskor, valamint a clamp steady state állapotában.

 

Eredmények

A prolaktinszint pozitív korrelációt mutatott az inzulinszenzitivitással (p = 0,001, az életkor, nem és testtömegindex szerint korrigálva). Az életkor szoros interakcióban állt a prolaktinnak az inzulinszenzitivitásra gyakorol hatásával (p<0,0001); fiatalabb személyeknél a pozitív összefüggés negatív korrelációba ment át. A glikált hemoglobin (HbA1c) szintje és a görbe alatti terület (AUC0−120) negatív korrelációt mutatott a prolaktinszinttel, és ugyancsak interakció mutatkozott az életkorral is. A magasabb prolaktinszintek az inzulinszenzitivitás javulásával és a vércukorszint csökkenésével társultak diabéteszben nem szenvedő személyeknél. A fenti összefüggés fiatalabb személyeknél éppen fordítottnak bizonyult.

 

Megbeszélés

Azon megfigyelés alapján, mely szerint a vércukorcsökkentő hatással bíró bromokriptin csökkenti a prolaktin szintjét is, a szerzők abból a feltételezésből indultak ki, hogy a prolaktin a dopaminerg rendszer és az ezzel összefüggő glükózhomeosztázis kiegészítő markere lehet, ezért azt várták, hogy az alacsony prolaktinszintek alacsonyabb vércukorszintekkel és jobb inzulinszenzitivitással társulnak. A lehetséges interakciók további elemzése során azt találták, hogy az életkor módosítja a prolaktin korrelációját az inzulinszenzitivitással és a glykaemiával. A modell stacioner pontja 29 éves korra esik, ez alatt negatív összefüggés mutatkozik a prolaktin és az inzulinszenzitivitás között. Ezzel szemben az ennél idősebbeknél pozitív korreláció áll fenn a prolaktin és az inzulinszenzitivitás között. Hasonló összefüggéseket észleltek a glykaemia vonatkozásában is. A megfigyelt összefüggések azonban nem elégségesek ok-okozati kapcsolat megállapítására. A szóba jövő többféle magyarázat egyike, hogy a glükózanyagcsere központi idegrendszeri szabályozása az életkor előrehaladtával módosul. Ezen túlmenően a prolaktinszekréció diurnális ingadozásai is befolyásolhatták az eredményeket.

Az agyalapi mirigyen kívül a humán adipocyták is termelnek prolaktint, bár öt nagyságrenddel kisebb mennyiségben, mint az agyalapi mirigy. Mégis feltételezik, hogy a zsírszövetből felszabaduló prolaktin is hozzájárulhat a szérumszint alakulásához morbid obezitásban, ahol nagy mennyiség viszcerális zsírszövet van jelen. Ezt a hipotézist e kohorszban nem sikerült igazolni, mivel a magasabb testtömegindexek alacsonyabb prolaktinszintekkel társultak. A testsúly és prolaktinszint összefüggésére vonatkozó adatok nem egyértelműek.

Ami a prolaktinszekréció szezonális ingadozásait illeti, a mostani tübingeni vizsgálat szerint télen magasabb prolaktinszintek mérhetők. A szezonális ingadozás mértéke azonban csekély volt, és leginkább csak abban az alcsoportban mutatkozott meg, melyet férfiak és posztmenopauzális nők alkottak.

 

Összefoglalás

A keresztmetszeti vizsgálat azt jelezte, hogy a prolaktinszint szorosan összefügg a glykaemiát és inzulinszenzitivitást jelző paraméterekkel. Feltételezve, hogy a prolaktin a központi idegrendszer dopaminerg tónusának tükre, a mostani eredmények újabb bizonyítékokkal szolgálnak az agy perifériás metabolizmusban betöltött szerepére. Bár a vizsgálatban e hatás csekélynek mutatkozott, klinikai jelentősége lehet annak a különbségnek, amit a prolaktin és az inzulinszenzitivitás korrelációjában megfigyeltek idősebb és fiatalabb személyek között.

(Forrás: Wagner R, et al. Age-dependent association of serum prolactin with glycaemia and insulin sensitivity in humans. Acta Diabetol. 2014;51:71–78.)

Dr. S.I.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Legolvasottabb
Legtöbb hozzászólás

A magyar egészségügy olyan, amilyen, a magyar kórházak meg pláne. Balázs rövid történetében így aztán nem is elsősorban a klagenfurti kórház felszereltsége az érdekes, hanem az, ahogyan a nem túlhajszolt, nem kizsigerelt orvosok és ápolók hozzáállnak a beteghez.

Már tíz évvel ezelőtt is eszement zsúfoltság jellemezte az Országos Onkológiai Intézet reggeli folyosóit, ahol hömpölygött a végeláthatatlan tömeg.