hirdetés
2022. május. 22., vasárnap - Júlia, Rita.
hirdetés

Az üzletet üzletemberekre kell bízni!

Leváltják a fővárosi kórházak igazgatóit

Pesti Imre számítása szerint, ha januárban elkezdik, 2012-re végezhetnek azzal az átalakítással amelytől az egészségügyi beszerzéseknél 20–30 százalékos megtakarítást és a mainál sokkal racionálisabb kapacitás- és ingatlankihasználást remél.

–  Másfél hónapja barátságtalan lépésnek nevezte, hogy a választások előtt három hónappal öt évre nevezték ki a Heim Pál kórház főigazgatóját. Következik ebből valami, vagy csak morgós hangulatban volt?

–  A kedélyemmel nincs baj, de nem szerencsés dolog a választások előtt három hónappal öt éves megbízást adni valakinek, és nemcsak elvi, hanem szakmai okai is vannak a rosszallásnak. Ha a Fidesz megnyeri a fővárosban az őszi önkormányzati választásokat, átalakítja az egészségügyet. A párt az országos programjában is jelezte, hogy egyfajta koncentrációra készül, és közös holdingba szervezi a főváros 12 kórházát. Az egészségügyi intézmények fenntartásával, működtetésével kapcsolatos feladatok és a pénzügyi felelősség, amely eddig a főigazgatók reszortja volt, az újonnan szervezett holding menedzsmentjéhez kerül.

A főigazgatók feladatait átveszi a holdingTeljesen lefejezik a kórházak menedzsmentjeit, vagy csak a főigazgatói posztok szűnnek meg fővárosban?

–  Eddig a kórházak élén a főigazgató állt, aki egy személyben volt felelős a kórház működtetéséért, pénzügyeiért, és volt az orvosigazgató, aki a gyógyítás minősége felett őrködött.

A főigazgatók feladatait átveszi a holding, a szakmai munkáért továbbra is az orvosigazgatóé a felelősség. 

Az én olvasatomban ez azt jelenti, hogy menesztik a főigazgatókat….

–  Átszervezésről van szó, melynek része az is, hogy a holdingban nagyon sok szakemberre lesz szükség. Így valószínűleg a kórházi főigazgatók közül is jónéhányra, ha nem is annyira, ahányan most vannak… 

–  Hogyan választanak közülük?

–  Még nem tudom, eddig az átszervezéssel foglalkoztunk. Ami biztos, hogy a kórházak gazdasági társaságként működnek majd a jövőben, mert így bizonyítottan hatékonyabban lehet megszervezni a munkát. Még sok apró nyitott kérdés van. Így még a holdingosítás előtt tisztázni szeretnénk, hogy pontosan mi tartozik a főváros, és mi az állam feladatai közé Budapesten? Például a pszichiátria esetében nem kérdés, hogy szükség van egy nagy intézményre, de azt tudnunk kell, hogy ez fővárosi vagy országos intézetként szerveződjék-e. De van más példa is, amely meggyőző érv az országos és a helyi feladatok szétválasztására. Például az egykori Országos Baleseti Intézetnek jó ideje a Fővárosi Péterfy Sándor utcai kórház részeként elvben a budapesti betegeket kellene ellátnia, ám miután ez az egyik legjobban felszerelt és sok specialistát foglalkoztató intézmény, az ország minden szegletéből vannak betegei, noha a finanszírozása csak a szűkebb területéhez tartozókra elegendő. Ha maradnak az országos feladatai, akkor az ahhoz illő finanszírozásra is van szüksége. Kiegyensúlyozott és összehangolt ellátórendszert szervezünk, ezért a munka lényeges eleme, hogy összehangoljuk az együttműködést az egyetemekkel, az egyházi intézményekkel. 

–  Mi a jó a holdingosításban az egyetemi klinikáknak vagy a fővárosi intézményeknek?

–   Mindannyiuk problémája a túlélés. Eddig valamennyi kórház a saját jövőjét építette, mindenki próbált a saját lobbierejével boldogulni. Ennek a következménye a fővárosban is az lett, hogy bizonyos intézmények aránytalanul nagy támogatáshoz jutottak, példa erre a Bajcsy kórház, amelyet mindig kiemelten támogatott a főváros, ezzel szemben mondjuk a város északi részén, az Észak-Pesti kórház semmilyen segítséget nem kapott és teljesen lepusztult. Márpedig a főváros egyformán gazdája valamennyi intézményének Néhány intézményt eddig a tenyerén hordozott az államés felelős valamennyi polgárért, és így minden ellátóhelyén azonos színvonalú ellátást kellene nyújtania. Ebben érdekeltek az itt működő, de nem fővárosi tulajdonú intézmények is: nevezetesen, ha valakinek van egy nagyon drágán vásárolt, de csak kevés beteget ellátó eszköze, annak érdeke, hogy mindenki odaszervezze a betegét, és ne azért harcoljon, hogy neki is legyen egy olyan gépe. Tudnunk kell, hogy kinek mije van, hová milyen ellátást érdemes szervezni. Most nincs se ingatlan-, se eszközleltára a fővárosnak. Ebben a kaotikus helyzetben néhol drága eszközök állnak kihasználatlanul, másutt meg szinte éjjel-nappal hajtják a gépeket. Amikor meg cserére szorul valami, azt rendkívül drágán vásárolják meg az egyes kórházak. Önmagában attól, hogy a holding fog vásárolni, a beszerzéseknél 25–30 százalék megtakarítást remélünk. Tudok olyan gyógyszerről, amit most a piaci átlagár négyszereséért vásárol meg egy intézmény. A kórházak nagy többsége nem ért az üzleti fortélyokhoz. Például túl hosszú idejű szerződéseket kötnek a beszállítókkal, még olyan termékekre is, amelyek ára havonta változik. Persze nem is az a profiljuk, az üzletet üzletemberekre kell bízni, olyanokra, akik eleve a piacon élnek és odafigyelnek. A beszerzéseknél elért árengedményekből meg lesz pénz a fejlesztésekre, átalakításokra, amikre nagy szükség is lesz, hiszen most a főváros 12 intézménye 99 telephelyen működik.

Mennyi maradhat ebből?

– Maximum a fele, úgy, hogy közben az ágyak száma nem csökken majd.

Mi lesz a megszüntetett telephelyek sorsa?

– A holding gazdálkodik majd az ingatlanokkal, de minden forint az egészségügyben marad, az abból keletkező forrást új kórházépítésre, eszközbeszerzésre fordítjuk.

Mi lesz a hosszú távú szerződésekkel?

– Minden egyes szerződést újratárgyalunk.

Ez lehetséges? Jogszerű?

– Egyesével átnézzük a szerződéseket, és ahol a jogszabályok nem akadályoznak, módosítunk. Úgy vélem, a beszállítónak is érdeke a holdinggal való jó együttműködés.  Bízom abban, hogy a hosszú távú közös érdekeket sikerül a rövid távúak elé helyezni. Azt már most elmondhatom: határozottak vagyunk a céljaink elérésében, és az üzleti életben alkalmazható valamennyi eszközt használni fogjuk a közpénzek ésszerű, hatékony elköltése érdekében. 

Hogyan zajlik majd a holdingosítás például az óriási és széttagolt Szent János kórház esetében?

– A János kórház az egyetlen kérdés: mi legyen vele? A jelenleg meglévő infrastruktúrára építve lehet-e egy jól működő intézményt létrehozni vagy sem? Ez még egy későbbi szakmai elemzés része. Buda ellátásában biztosan nélkülözhetetlen, de a Szent János mint intézet erős megújításra szorul. Arra most nem tudok válaszolni, hogy rekonstrukció lesz-e, vagy pedig az egyetemmel történő megegyezés alapján a Kútvölgyi tömbbe költözik. Az elkövetkező időszakban megegyezésre törekszünk az érintettekkel.

Akkor nézzünk egy másik példát, a Szent István-Szent László kórházat…

– Első lépésben főként a Szent István fejlesztésével lehet számolni, új tömbök építését szeretnénk megkezdeni. A kardiológiára nem lesz szükség, hiszen ott van mellette az Országos Kardiológiai Intézet. Van egy vadonatúj nőgyógyászati tömbje, mellé nem is olyan nagy költséggel egy másik, új épület emelhető…

Az áldatlan állapot konzerválásában nem partnerEmlítette a pszichiátriát; ezen a területen mi lehet a fővárosi holdingos megoldás?

– Azt látjuk, hogy a Lipót bezárása után betegek százai kóricálnak az utcán, kriminalizálódnak, komoly terhet jelentenek a szociális szférának. Az országos problémából fővárosi probléma lett, a fővárosnak erre gyors megoldást kell találnia. Ha a kormány létre is hoz egy új, nagy központi intézményt kizárólag a pszichiátriai betegeknek, a fővárosnak akkor is maradnak megoldandó feladatai, különösen az ifjúság és a drogproblémások ellátásában.

Mikortól kezdődik a kórházak átalakítása? Megnyerik a választásokat, mi történik másnap?

–  A változásokról a fővárosi önkormányzatnak rendeletet kell alkotnia, ezt követően azonnal nekilátunk az előkészületeknek. Szeretném, ha még ebben az évben megszületne a politikai döntés, hogy január elsejétől megkezdhessük az átalakítást. A holding megszervezése szempontjából legfontosabb emberek kiválasztása már megtörtént. Van egy kész, a gyakorlatban már kipróbált modellünk, a szabolcsi. Ott a megye öt nagy kórházát vonták össze. Itt valamivel több az intézmény.

Mennyi időre van szükség az átalakulás megkezdésétől a modell működéséig?

– A 12 kórházat először négy hármas egységbe vonnánk össze, később ez a négy egység olvadna össze a holdingban, így 2012-ig megtörténhet a szervezeti átalakulás, 2013-tól pedig tökéletesen kell működnie.

Miből lehet ezt finanszírozni?

– Rendelkezésünkre áll számos európai uniós forrás, és a főváros eddig is évente 3–4 milliárdot költött az egészségügyre. Továbbá azzal számolunk, hogy az átalakítással meg is takarítunk, s ezt a többletet is visszaforgatjuk.  S már most is van 2–3 olyan intézmény a fővárosban, például az Uzsoki, a Szent Imre, a Bajcsy, amelyek pici átalakítással, egy-egy épület rendbetételével alkalmasak akár külföldi betegek fogadására is, ami plusz pénzt hozhat.

Kik csatlakozhatnak még a fizetős külföldiek ellátásához?

– Sokan, hiszen a főváros kórházaiban nagyon jó szakemberek dolgoznak, az más kérdés, hogy milyen épületekben és milyen eszközökkel.  Budapest északi részén most megoldatlan az ellátás. Budán az elmúlt években hol fejlesztették, hol sorvasztották a Margit kórházat. A pesti oldalon az Árpád kórház és a Károlyi kórház válságspirálban van, a jelenlegi finanszírozás mellett nem is tudnak talpra állni.  Észak-Pesten mindenképpen szükség van egy új kórházra, az építkezés még ebben a ciklusban elkezdődhet valahol a Megyeri út környékén.

  Van arra is terve, hogy miként nyeri meg a szakmát a holdingosításhoz?

–  Szeretnénk már az induláskor differenciált bért adni a holding húzó embereinek. Vannak olyan orvosok, akik a munkájuk alapján megérdemlik, hogy kiemelt bért kapjanak. Magyarországon nagyon sok olyan orvos van, aki hétvégén külföldre megy operálni, ismereteik, gyakorlati tapasztalataik alapján keresett szakemberek. Azt tervezzük, hogy ezeknek az orvosoknak a bérét megemeljük, és biztosítjuk számukra azt a hátteret, aminek birtokában nem lesz értelme repülőre ülniük. Tárgyalunk külföldi biztosítókkal, hogy hozzák ide a várólistás betegeket Magyarországra.

–  Vagyis, ha valaki képes saját szakmai renoméja miatt fizetős beteget hozni a holdingnak, akkor részesülhet a profitból?

–  Egyelőre nem, előbb a kiemelt, differenciált, teljesítményt elismerő bérezést vezetjük be, és csak ezt követően – amikor az adott intézmény minden szempontból alkalmassá válik a magánbetegek fogadására – koncentrálunk a külföldi piacokra.

Ön szerint mi a különbség Horváth Csaba főpolgármester-helyettes budapesti egészségügyi modellje és az ön holdingja között?

– Például ez a modell lényegesen olcsóbb, mint a szocialisták által szorgalmazott Budapesti Egészségügyi Modell megvalósítása. Szabolcsban, ahol öt kórházat vontak össze, ez 25–30 millió forintba került, a szocialista kórházműködtetési modellben csak tanulmányírásra közel 300 millió forintot költöttek, a megvalósításra meg további 3 milliárdot szántak. A holding megvalósításának költségeire jó becsléseink vannak, s nagyjából akkora összegből, amennyit az utolsó városvezetés tanulmányírásra fordított,  megcsináljuk. A szakmának azt szeretném üzeni, hogy csak ez a feladat érdekel. Ha nem sikerül, nem kívánok a főváros egészségügyében részt venni. Vagy van mód egy működtethető egészségügy kialakítására és valami csodadolgot tenni a fővárosi egészségüggyel, vagy nincs. A meglévő áldatlan állapot konzerválásában nem vagyok partner.

Danó Anna
a szerző cikkei

hirdetés
hirdetés

Könyveink