hirdetés
2019. szeptember. 21., szombat - Máté, Mirella.
hirdetés

Az orvosoknak kedden jön a vasárnap?

Úgy tűnik, nagy árat fizetnek az orvosok a több hónapos küzdelemben kiharcolt béremelésért. A legújabb salátatörvény tervezete szerint apró lépésekben ugyan, de visszavenné a kormány azt a pénzt, amit fizetésemelésre szánnak.

hirdetés

A fenti tényt alátámasztó tételeket a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke sorolja. A legfájdalmasabb intézkedés ezek között az, hogy a szakdolgozókkal szemben nem béremelést, hanem bérpótlékot kapnak az orvosok, ami – tekintettel, hogy egyéb juttatásuk kiszámításának origója az alapbér – kimondottan bérveszteséget okoz. Ezt egyébként már az is alátámasztja, hogy az ügyeleti díjak kiszámításának alapjául szolgáló alapbért a bérpótlék nélküli szinten fagyasztják be. Ráadásul – tette hozzá Éger István – nem tudni, hogy hosszabb vagy rövidebb távra szánja ez utóbbi intézkedését a kormány.

Más pontokon is szigorítást terveznek. Így például 4-ről 10-re emelnék a havonta elrendelhető készenlétek számát, anélkül azonban, hogy az ilyenkor végzett gyógyító tevékenységet rendkívüli munkának minősítenék. Megengedhetővé válik az is, hogy a két műszak illetve ügyeletek között kötelezően előírt 11 órás pihenőidőt 8-ra csökkentsék. Az orvosi kamara elnöke egy példával illusztrálta, hogy ha ebből leszámítják a haza illetve az intézménybe történő visszautat, tisztálkodást és étkezést, ténylegesen legfeljebb 4-5 órája marad az orvosnak pihenésre.

Éger IstvánA MOK azt is kifogásolja, hogy a kizárólag ügyeleti feladat ellátására létesített jogviszonyt készenléti jellegű munkakörré minősítették, ami egyúttal a havi munkaidő keret 160-ról 240 órára emelését jelenti. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a szabadnappal nem kompenzált pihenőnapi ügyeleti díj számítási metódusának módosítása az eddigiekhez képest csökkentett – 50 + 50 helyett 50 + 25 százalék – ügyeleti díjat eredményez. Ugyanez történik az önként vállalt túlmunka díjazásánál – 225 helyett 175 százalék – is. Arról már nem is szólva, hogy a heti pihenőnapot a jövőben nem lesz kötelező vasárnap kiadni, az ezzel kapcsolatos döntést a munkáltató érdeke diktálja majd.

Sérelmezik továbbá, hogy kiemelve az orvostársadalom egy szűk rétegét – a központi gyakornokokat és a rezidenseket –, lehetővé teszik számukra külön érdekvédelmi szervezet létrehozását. Ez – az elnök megállapítása szerint – az orvostársadalom egységének megbontására irányuló kísérlet.

Függetlenül az orvosok jövedelmét érintő, tervbe vett intézkedésektől, az a tervezetben szereplő megfogalmazás sem nyerte el a kamara tetszését, amely véleményük szerint akár azt is lehetővé tenné, hogy az éppen száz százalékos államivá váló egészségügy egyes fenntartói jogát az állam kiszervezhesse magáncégekhez.

A MOK-nak egyébként postázták véleményezésre a salátatörvény tervezetét, az észrevételek megtételére azonban mindössze 24 órát kaptak, mondta el Éger, hozzátéve: nemcsak írásban foglalták össze az általuk kifogásolt pontokat, s tettek javaslatot további egyeztetésekre, de ez utóbbira telefonon is lehetőséget kértek az egészségügyért felelős államtitkártól. Jelezték, a törvény elfogadása további feszültségeket, „menekülést” gerjeszt az ágazatban, amit mindenkinek érdeke elkerülni. Válasz a javaslatra azóta sem érkezett.

Arra a kérdésre, mit kívánnak ezek után tenni, az elnök leszögezte: nem sztrájkolnak, ezt nem is tehetik meg. A Parlamentnek benyújtott tervezet bizottsági vitáján kívánják jobb belátásra bírni a törvényalkotókat. Az orvosok kivándorlása egyébként változatlan intenzitással zajlik, nem csökken a jó hírnév igazolását kérők száma, ami – mint közismert – belépő egy külföldi munkahelyen. 

Horváth Judit
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink