hirdetés
2021. október. 27., szerda - Szabina.
hirdetés

Államosítás, kézi vezérlés, átírt béremelés

Miközben a parlament hétfőn már dönthet az önkormányzati fenntartású kórházak május elsejei államosításáról, a szaktárca újabb csomagot készített az egészségügynek, amelynek véleményezésre újfent egyetlen napjuk volt az érintetteknek. A javaslat jelentős változásokat tartalmaz, s a béremelésről is másképpen rendelkezik, mint amit a szakma várt. Pedig ezen a héten a FAKOOSZ is tárgyalna már a szaktárcával: szerintük a salátatörvény benyújtásáig velük is meg kellene állapodni.

Bíznak abban, hogy a kórházak újabb körének államosításáról szóló javaslatot hétfőn megszavazza az Országgyűlés, május elsejével átvehetik az érintett intézményeket, és július elsejével elindulhat az egészségügyi fekvőbeteg-ellátás új rendszere. Mindezt Török Krisztina, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) főigazgatója mondta a Medical Tribune múlt heti gyógyszeripari konferenciáján. Arról, hogy pontosan hány kórházat vesznek “állami gondoskodásba”, csupán az utolsó pillanatban lesz pontos kép, olyannyira átláthatatlan a rendszer, és időnként hol itt, hol ott találnak még újabb fekvőbeteg-ellátásra szolgáló ágyakat  – közölte. A főigazgató tudomása szerint – a januári első kör után – most újabb 53 plusz 14 intézmény került az átveendők listájára. Az első csoport tulajdonosa és fenntartója az állam lesz. A második csoportnál magát a szolgáltatót nem veszi át az állam, csak az intézmények által bármilyen jogcímen használt önkormányzati ingó és ingatlan vagyon kerül központi fenntartásba.   

Több városi kórházban már most kritikus az eladósodottság mértéke; vannak helyek, ahol támogatást vontak el az intézményektől – jelezte Török Krisztina arra is utalva: "hacsak nem történik csoda, nem lesz több pénz az egészségügyben”. Ettől azonban még életbe lép az új rendszer új kapacitásokkal és új finanszírozással, bár az új betegirányítási rend feltehetően csak jövőre alakul ki  – ez utóbbiról már Kovács József, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke nyilatkozott korábban. Talán nem véletlen, hogy Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a minap úgy fogalmazott: az egészségügy új finanszírozási rendszerének kiteljesedéséhez kell néhány év, de a ciklus végére már érezhetőek lesznek a változások.

Szócska szerint korrigálni óhajtják a korábbi „osztogatások” által okozott egyenlőtlenséget, ezért az új finanszírozási rendszer tevékenységalapú lesz, amely a „beteget követi”. Állítása szerint bizonyos százalékban korlátozzák majd a betegek vándorlását, de annak nem szabnak majd gátat, hogy azt a helyet válasszák, ahol minőségi ellátás folyik. Az átalakítás egyik legfontosabb eleme, hogy megmondják, milyen ellátást milyen feltételek megléte esetén lehet nyújtani. Az új rendszert “a jelenlegi realitások mentén szeretnék kialakítani, de nem szeretnének súlyos kompromisszumokat kötni – állítja az államtitkár, azt is jelezve, hogy a minimumfeltételek meghatározása folyamatban van, és július elsejével indulhat az új rendszer. Ezt az új rendszert azonban valójában nagyon kevesen látják még, miközben a krónikus információhiány mellett többedszerre tesznek közzé véleményezésre fontos tervezeteket úgy, hogy azok elemzésére egyetlen nap jut csupán.

Pedig egyes megfogalmazások szerint a legújabb salátatörvényből a többi közt az olvasható ki, hogy hihetetlen hatalom koncentrálódik majd a mindenkori egészségügyi és az államháztartásért felelős miniszter kezében. Lehetőségük lesz például arra, hogy rendeletben határozzák meg például a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét”.  Egyébként a javaslat nagyrészt az egészségügyiek anyagi és munkakörülményeit szabályozza, megszabva az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát és annak díjazását. (Erről részleteket a keretes írásunkban talál.) Mint azonban az első reakciókból kiderül, csalódott, és magyarázatot vár például a Magyar Orvosok Szövetsége (MOSZ) az egészségügyi államtitkárságtól, mert az újabb „salátatörvény” tervezetében már csak bérkiegészítésként szerepel az egészségügyi dolgozóknak ígért béremelés összege. Bélteczki János, a MOSZ elnöke a Népszabadsággal azt közölte: elfogadták, hogy idén még nem lesz a pótlékszámítás része a béremelés, de januártól számítanak a magasabb összegű pótlékokra is.

Mindeközben az ígéreteknek megfelelően, ezen a héten meg kell kezdődniük a tárgyalásoknak az alapellátás képviselői és az egészségügyért felelős államtitkárság között, azt követően, hogy április közepi, mórahalmi országos gyűlésén „sztrájkfelhívást” fogalmazott és „sztrájkbizottságot” alakított az Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ). A kezdeményezéshez csatlakozott a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata is. Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ elnöke érdeklődésünkre megerősítette: szükség esetén élni kívánnak a „gördülő sztrájk”, a munkalassítás vagy más, a kollégák által ajánlott módszerekkel. Nem óhajtják a betegeket büntetni, alkalom adtán időben értesítik is őket a fejleményekről, ám mindaddig fenntartják a nyomásgyakorlás e lehetőségét, míg el nem érik céljukat.

Mivel esetükben nem közalkalmazottakról, hanem vállalkozó orvosokról van szó, nincs szó visszamenőleges pénzkövetelésről. Az év hátralévő részére azonban a mainál 30 százalékkal több kártyapénzt szeretnének, mert a jelenleg kapott finanszírozásból kollégáik és a rezsi kifizetése után legfeljebb 100 ezer forintjuk marad. Selmeczi Kamill szerint addig kellene megegyezésre jutniuk, míg be nem terjesztik az Országgyűlésnek a már nyilvánossá vált salátatörvény tervezetét, hiszen az foglalkozik a béremeléssel is – ebben kellene a rájuk vonatkozó rendelkezéseknek is megjelenniük.

Vegyes vágott

Az elmúlt hetekben elhíresült ügy után – amelynek során kiderült, valójában ki tulajdonolja az ország egyik legnagyobb cégét, a Közép Zrt-t – a salátatörvény javaslata szerint nem bújhatnak el az egészségügyi vállalkozások valódi tulajdonosai sem. 2013 január elsejétől őket is „utoléri” az Alaptörvény 39. cikkelye, amelynek értelmében a központi költségvetésből csak olyan szervezet kaphat támogatást vagy aktuális szerződése alapján kifizetést, amelynek ismert a tulajdonosi szerkezete.  A valódi tulajdonosok „kifehérítésére” egyébként nem ez az első ágazati kísérlet. Korábban például már törvénybe iktatták, hogy off-shore cég nem lehet tulajdonos olyan patikában, amely közfinanszírozott gyógyszereket szolgál ki. A legújabb egészségügyi salátatörvényben szerepelő passzus indoklása szerint a tisztázott körülmények, egyértelműsítik a felelősségi kérdéseket is. A tervek szerint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem kezd kutatómunkába a cégek tulajdonosi hátterének feltérképezésére, erről a vállalkozásoknak kell majd nyilatkozniuk.

Korábban nagy vihart kavart a katasztrófavédelmi törvény egyik módosításába elrejtett, az orvosok kirendelését, átirányítását lehetővé tevő cikkely. Erre a rezidensek felmondó levél akciója késztette a törvényalkotókat, s bár azóta a borítékokat a nagy nyilvánosság előtt ledarálták, a politikusok élnek a gyanúperrel, nem az idők végezetéig marad a béke. Így nem is törlik el, csupán finomhangolják az érintett paragrafust. Így, ha csupán egy megyében keletkezik az ellátást veszélyeztető működési zavar, akkor vagy a megyei tisztifőorvosra, vagy az ő utasítására az egészségügyi szolgáltatás vezetőjére, több megye érintettsége esetén az országos tisztifőorvosra hárul a munkaerő „koordinálás” hálátlan feladata.

Nehéz elvonatkoztatni a felmondólevelek ledarálásától a salátatörvény tervezet azon passzusa alapján, amely lehetővé teszi, hogy a központi gyakornokok illetve rezidensek a jelenleginél sokkal artikuláltabban mondhassanak véleményt az őket érintő kérdésekben a képzésüket biztosító munkahelyeiken. Ennek konkrét formájáról azonban egyelőre nem szól az előterjesztés.

Az, hogy költséghatékonysági megfontolásokból a jövőben nem kapnak Magyarországon orvosi pecsétet a nálunk végző külföldi orvostanhallgatók, vélhetően nem rendíti meg az ágazati dolgozókat. Nem úgy, mint az a javaslat, amely szerint – mivel a béremelés keresetkiegészítés jellegű – annak összegét az ügyeleti díj, a rendkívüli munkavégzési illetve műszakpótlék számítása során nem lehet figyelembe venni. S miközben örömhír, hogy az új Munkatörvénykönyvvel ellentétben az egészségügyi ágazatban érvényben maradnak a még 1992-ben megfogalmazott éjszakai pótlékra illetve délutáni és éjszakai műszakpótlékra vonatkozó szabályok, apró léptekben ugyan, de itt is keményedik a munkajogi helyzet.

Bár az egészségügyi dolgozók naponta több mint 12 órára csak az önkéntes többletmunkáról szóló, hatályos megállapodás alapján oszthatók be, a jelenlegi javaslat szerint kéthetente, legfeljebb egy alkalommal a munkaadó egyoldalúan elrendelheti a 12 órán túli ügyelet ellátását. A megszakítás nélküli munkarendben dolgozó egészségügyi szolgáltatóknál emellett úgy is dönthetnek, hogy 11-ről 8 órára csökkentik a napi pihenőidő kiadását.

Az ellátások szűkítésére egy területen kerül sor, a teljes körű fogászati alapellátás és szakellátás a jelenlegi 60 helyett csak 62 éves kortól jár majd a biztosítottaknak arra hivatkozva, hogy ez utóbbi az általános nyugdíjkorhatár, s a korábbi törvénymódosítások eredményeként bármilyen címszóval léptek is ki az aktív munkavállalók világából az ennél fiatalabbak, ők már nem számítanak nyugdíjasnak. Már pedig a fenti ingyenesség csak az utóbbiaknak szól. A kalkulációk szerint ez az intézkedés több mint negyedmillió embert érint, a remélt megtakarítás valamivel több, mint 47 millió forint.

Horváth Judit
a szerző cikkei

Köbli Anikó
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink