hirdetés
2023. február. 01., szerda - Ignác.
hirdetés

Az orvosi ellátással kapcsolatban felmerülő felelősségről

A beavatkozás során az orvost gondossági kötelem terheli, felelőssége fennáll az okozott kárért. Az Origo összeállítása az orvosi felelősségvállalásról.

Jogviták eldöntése során a bírói döntésekben egyöntetűen megjelenő alapelv, hogy az orvos-beteg jogviszonyt a bíróságok egy aszimmetrikus jogviszonynak tekintik. Ennek oka, hogy a jogviszony a tipikusan kiszolgáltatott, a betegségét, terápiás lehetőségeket illetően kevés vagy egyáltalán semmilyen információval, vagy éppen téves információkkal rendelkező beteg, másfelől a sokszor mindenhatónak tekintett egészségügyi intézményrendszer, konkrét betegellátás során az információs túlhatalommal rendelkező kezelőorvos között áll fenn.

Ebben a kiszolgáltatott helyzetben a betegnek bíznia kell az orvos szaktudásában, ugyanakkor az egészségügyi intézményrendszer információs túlhatalma és a beteg kiszolgáltatottsága, elesettsége miatt a jog a gyengébb felet védi és alakít ki garanciákat például a megfelelő betegtájékoztatás, az ellátáshoz történő tájékozott beleegyezés, vagy éppen a felelősségi kérdésekben, illetve a bizonyítás szabályai tekintetében.

Az egészségügyi ellátásra tipikusan a megbízási szerződés szabályai alkalmazandóak, tekintettel arra, hogy az ennek során az orvos csak nagyon ritkán tud ténylegesen eredményt vállalni (vállalkozási szerződés), hiszen az eredmény nagyban függ a beteg szervezetétől, az alkalmazott kezelésre adott válaszoktól, a beteg együttműködésétől és számos más tényezőtől.

(...)

A beavatkozás során az orvost gondossági kötelem terheli, felelőssége fennáll az okozott kárért. Kizárólag abban az esetben mentesül, ha bizonyítja, hogy a tőle elvárható maximális gondossággal járt el. Az orvosi standardok, ellátási, műtéti protokoll követése mindenképpen elvárás a bírói gyakorlatban, ugyanakkor a hazai, de esetenként az USA bíróságai is hajlamosak túlterjeszkedni az orvosi protokoll által megkövetelt gondosság szintjén és egyfajta maximális gondosságot várnak el az orvostól.

Ha például a protokollnak nem része, egy bizonyos életkor alatt, bizonyos tünetek esetében meghatározott diagnosztikai vizsgálatok elvégeztetése, azonban az adott vizsgálat időben történő elvégzése mégis megmenthette volna a beteg életét, vagy az állapotának a súlyosbodását, akkor a bírói gyakorlat megállapítja tipikusan az egészségügyi intézmény, kezelőorvos felelősségét, függetlenül a protokoll által meghatározott gondossági mércétől.

Amennyiben a nem megfelelő diagnózis és a bekövetkezett kár között ok-okozati összefüggés mutatható ki, abban az esetben az orvos felel a kárért, kivéve, ha a kár nem következik be, mert a téves diagnózis ellenére a beteg felgyógyul. Felmerül a kérdés, hogy különösen a koronavírus járvány alatt kialakult várólisták, késedelmesen sorra kerülő beavatkozások, hogyan érintik az orvosi felelősség kérdését. A bírói gyakorlat alapján, mögöttesen az Egészségügyi törvény intézményi felelősségi szabályai szerint, az egészségügyi intézmény felelőssége megáll a nem kellően hatékony gyógyítási tevékenység megszervezése miatt és a felesleges késedelem miatt okozott kárért.

A teljes összeállítást az Origo közli.

(forrás: Origo)
hirdetés
hirdetés

Könyveink