hirdetés
2022. augusztus. 20., szombat - ALKOTMÁNY ÜNN., István.
hirdetés

Az IBD kortalan

Magyarországon nagyjából 45 ezren, világszerte több mint 12 millióan élnek az emésztőrendszer egészét érintő autoimmun betegséggel (inflammatory bowel disease, vagyis gyulladásos bélbetegség), az IBD-vel. Az IBD világnapja alkalmából a Bristol Myers Squibb globális biotechnológiai gyógyszercég egy olyan, tabukat döntögető kampányt indít, amely képregényes formában, a betegeket a középpontba állítva mutatja be, mit jelent ezzel a betegséggel együtt élni. A történetek bemutatják, hogy az IBD bármilyen életkorú embert érinthet, és hogy a gyulladásos bélbetegséggel küzdő betegek mennyi időt vesztegetnek el a wc-n ülve – vagy épp azt keresve –, és milyen élményekből maradnak ki emiatt. A Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületével (MCCBE) közösen szervezett kampány Vitáris Iván kreatív útmutatásával valósul meg.

Az immunrendszer egyensúlyának felborulása által okozott gyomor- és bélrendszeri betegségek – mint például a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség – világszerte milliók életét nehezítik meg, a betegek száma Magyarországon is több tízezerre tehető. Míg a colitis ulcerosa esetén akut fellángolások és nyugalmi periódusok váltják egymást, és a betegség általában kisebb bélszakaszra korlátozódik, a Crohn-betegség esetében a gyulladás sokszor jóval kiterjedtebb. Legjellemzőbb tünetei a folyamatos hasmenés, a hasi fájdalom, a láz vagy hőemelkedés, és a fogyás.

Bár az elérhető kezelések sokak számára megkönnyebbülést hoznak, a betegek jelentős része még mindig naponta küzd a betegség tüneteinek kezelésével, a fájdalommal és a kellemetlen balesetektől való félelmükkel, amely közérzetükre, érzelmi és szociális életükre egyaránt kihatással van. Rengeteg IBD-s betegnek lenne szüksége hatékonyabb és hosszabb távú nyugalmi periódust jelentő terápiára.

Május 19-én, az IBD világnapján a Crohn-betegségre és a colitis ulcerosára hívják fel a figyelmet világszerte. Az IBD-vel élők mindennapjaiba nyújt betekintést az a képregény-kiállítás, amely május 26-tól lesz látható az Árkád Budapestben, majd június 10-től a szegedi Árkádban, június 24-től pedig a Fórum Debrecenben. A valós betegtörténetek alapján készült képregénysorozat provokatív formában mutatja be a betegséggel való együttélést, és a megfelelő terápia fontosságát.

„Szeretnénk ledönteni a legjellemzőbb IBD-s tünetet, a gyakori hasmenést övező tabukat. Sokan egyáltalán nem, vagy csak szégyenkezve beszélnek róla, bezárkóznak, orvoshoz is nehezebben fordulnak – holott ez kezelhető. Éppen ezért, idén mi a saját tanulságos eseteinkkel mutatjuk be életünket, a betegség kezdetétől jelenlegi állapotunkig” – mondta el Rácz Rita, a Magyarországi Crohn-Colitises Betegek Egyesületének (MCCBE) társelnöke, aki betegtársaival együtt a Bristol Myers Squibb gyógyszervállalat által szervezett IBD Világnapi sajtótájékoztatón is megosztotta saját történetét és tapasztalatait.

„Kezelés nélkül az IBD súlyos, szövődményes kórlefolyást is mutathat, akár életveszélyes állapotot is jelenthet, de a jelenleg rendelkezésre álló terápiák időben történő alkalmazásával a tünetek enyhíthetők, és a bélgyulladás csökkenthető. A korai felismerés jelentősége miatt kiemelten fontos, hogy a betegeket minél korábban megvizsgálja gasztroenterológus, és minél hamarabb elvégezzék rajtuk az adekvát (a képalkotó diagnosztikai, valamint endoszkópos) vizsgálatokat. Magyarországon is elérhető a széklet kalprotektin, ami egy noninvazív diagnosztikai vizsgálat, amit IBD-gyanú esetén minél hamarabb elvégeztethet a beteg. Fontos továbbá, hogy betegségük teljes időtartama alatt az állapotuknak megfelelő terápiában részesüljenek a betegek, és azok, akiknek szükségük van biológiai kezelésre, egyenes úton juthassanak el az ország több pontján megtalálható IBD-centrumba” – mondta dr. Schäfer Eszter, a MH Egészségügyi Központ Honvédkórház Gasztroenterológiai osztályának főorvosa.

Az IBD-s betegek száma világszerte 12 millióra tehető és számuk folyamatosan emelkedik. Bár a kialakulás okait nem lehet pontosan tudni, folyamatos kutatások zajlanak annak érdekében, hogy minél hatékonyabb és kevesebb mellékhatással járó, innovatív terápiás megoldások szülessenek a betegség kezelésére és megelőzésére.

„A Bristol Myers Squibb úttörő tudományos kutatása és innovatív terápiás megoldásai révén megváltozhat az autoimmun gyulladásos bélbetegségek − mint a colitis ulcerosa és a Crohn-betegség − lefolyása, ami segíthet az érintettek állapotában javulást elérni” – mondta el Krystyna Grygier, a Bristol Myers Squibb magyarországi ügyvezető igazgatója.

„A képregényes világhoz az alapkoncepciót az adta, hogy ilyen betegségben gyakorlatilag bárki szenvedhet a szuperhőstől a híres tudóson át a nagymamáig. Viszont szerettük volna, ha megfelelő humorral, szabadon kezelve mutathatjuk meg, hogy vannak már gyógymódok, és abszolút nem szégyen például munkahelyen bevallani, ha valakinek IBD-je van. Sőt! Itt jött a képbe az általam nagyon kedvelt Nyugat+Zombikat megalkotó kollégám, Csepella Olivér, akivel karöltve hoztuk létre a kiállításon is majd látható rövid képregényeket, amelyek sztorijait főként létező emberek adták. A végeredmény egy egyedi grafikai világú kis képzőművészeti mű, amely egyszerre figyelemfelkeltő, őszinte, vicces, és emberközeli” – mondta Vitáris Iván, a kampány kreatív tanácsadója.

Az IBD története

Bár már maga Hippokrátesz is tett utalást a hasmenés számos lehetséges eredetére, a gyulladásos bélbetegség első említései a 18. század második feléből származnak. Az első esetet 1859-ben dokumentálták, amikor egy 42 éves nő több, lázasan és hasmenéssel töltött hónap után elhunyt. Az 1870-es években kizárták a betegség fertőző voltát, és megszületett a fekélyes vastagbélgyulladás első meghatározása. Az eleinte elszigetelt esetek száma folyamatosan nőtt, és a világ szinte minden táján megjelent.  A Crohn-betegséget 1903-ban írta le Antoni Lesniowski lengyel tudós, ám a tünetegyüttest az ötvenes években mégis egy, a harmincas években megjelent tanulmány szerzőjéről, Burrill Bernard Crohn amerikai belgyógyászról nevezték el. 1942-ben fedezték fel az első, az IBD kezelésére is alkalmas – korábban csupán reumás betegeknek adott – gyógyszert. A hatvanas években immunológiai kutatásokkal keresték az IBD ellenszerét, a hetvenes években pedig a genetikai hátteret vizsgálták. A nyolcvanas évektől kezdve az IBD egyre nagyobb hangsúlyt kapott, és számos gyógyszerkísérlet indult a hatékonyabb, kevesebb mellékhatással járó kezelések érdekében. Az ezredforduló után megjelenő géntérkép és biológiai terápiák új távlatokat nyitottak a betegség alaposabb megismeréséhez és a terápiás lehetőségekhez.

(forrás: Bristol Myers Squibb Magyarország, positive.hu)

cimkék

IBD
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Az Omikron megérkezése óta tengernyi tudományos adat áll rendelkezésre amely a harmadik oltás felvételének kritikus fontosságát mutatja.