hirdetés
2019. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

Egészségpolitika

Az anonim HIV-szűrések gyakorlata Magyarországon 2009-ben

Gondok, visszásságok és jogszerűtlenségek

Magyarországon törvény biztosította lehetőség van a mindenki számára elérhető anonim, ingyenes HIV-tesztre és tanácsadásra. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársai és önkéntesei annak jártak utána, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg. A tapasztalatok: jogsértések, visszásságok és szabálytalan gyakorlat. A TASZ jelentéséből itt közölt részletek a negatív tapasztalatokat emelik ki.
hirdetés

A TASZ üdvözölte a törvényt, amely biztosítja Magyarországon 2003. január 1-jétől az anonim, önkéntes és ingyenes HIV-teszthez való jogot. Az egészségügyi törvény járványügyi fejezete valamint a részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet szerint bárki kérheti a vizsgálat során, hogy a teszt személyes adatai nélkül történjen. Ilyenkor semmilyen adat nem kérhető, (pl. születési dátum, vezeték- és keresztnév kezdőbetűi, TAJ-szám) hanem egy kódszám kerül a vérmintára az intézmény működési engedély számából, a vérvétel dátumából, és a vérvétel aznapi sorszámából. A mintát ennek a kódszámnak a kíséretében továbbítják a tesztet végző laboratóriumba illetve az eredmény is ezzel az azonosító kóddal vehető át. A teszt területi hovatartozástól függetlenül kérhető minden olyan egészségügyi szolgáltatónál, akik a megfelelő működési engedéllyel rendelkeznek.

A vizsgálat része a vérvételen kívül, a tanácsadás, mind a vizsgálat előtt, mind az eredmény átvételekor. A feltételek tehát adottak, hogy bárki ingyen és személyes adatai átadása nélkül HIV-tesztet csináltathasson. Mégis, Magyarország az utolsók közt kullog az elvégzett HIV-vizsgálatok számát tekintve Európában (6,6 vizsgálat/1000 fő). Az EU-tagállamok közül csak Lengyelország (4,6 vizsgálat/1000 fő) és Görögország (1,1 vizsgálat/1000 fő) teljesítenek rosszabbul, mint mi. Ezen belül is alacsony az önkéntes anonim tesztek aránya: 2006-ban az összes elvégzett HIV-vizsgálatnak csak 9,3%-a történt anonim módon.

Ennek oka az lehet, hogy a fentebb leírt ideális helyzet a gyakorlatban nem valósul meg. A TASZ munkatársai és önkéntesei 2008 nyara és 2009 márciusa között ellátogattak több HIV-szűrőállomásra és néhány kerületi bőr- és nemibeteg-gondozóba. A látogatások során arra figyeltünk, hogy megvalósulnak-e a törvény által előírtak, az anonimitás, az ingyenesség és vérvételkor illetve az eredmény átvételekor a tanácsadás. Emellett még odafigyeltünk néhány olyan dologra, amelyek ugyan törvény által nem szabályozottak, de nagymértékben befolyásolhatják, hogy bizalommal tudunk-e fordulni a szűrőállomáshoz. Ilyenek a nyitvatartási idő, az eredmény elkészülésének időtartama, és nem utolsósorban a személyzet hozzáállása, empatikus érzéke.

Bár felmérésünk nem reprezentatív, nem tudtunk minden helyre többször eljutni, így is elég megdöbbentőek voltak tapasztalataink. Pozítiv példák mellett jogsértésekkel (anonimitás hiánya, fizetős szolgáltatás) és súlyos problémákkal (tanácsadás hiánya) is találkoztunk.

A kerületi bőr- és nemibeteg-gondozó intézetekből az V., a VI. és a VIII. kerületi szakrendelőkben jártunk. Itt egyedüli pozitívumként a rugalmas rendelési idő említhető meg. Az általunk meglátogatott rendelők közül egyik sem biztosítja a törvény alapú anonimitást, általában már a betegirányítónál felveszik az adatokat (név, születési adatok, TAJ-szám, lakcím). Külön kérésre sem biztosítják az anonim tesztet, arra hivatkozva, hogy az OEP felé csak TAJ-szám alapján tudják elszámolni a vizsgálat költségét. Ez a gyakorlat jogsértő, hiszen a HIV-szűrést szabályozó miniszteri rendelet 8.§ (2) szerint „Az önkéntes szűrővizsgálatot kérelmére az érintett személy e rendelet keretei között személyazonosságának előzetes felfedése nélkül (…) is igénybe veheti.”

Döbbenettel tapasztaltuk, hogy a Fővárosi Szent László Kórházban, ami egyébként az ország egyetlen intézménye, ahol a HIV-fertőzötteket és AIDS-betegeket kezelik, 3000 forintot kértek önkéntesünktől a vizsgálatért és a lakcímkártyáját is elkérték. Az ingyenes HIV-teszthez való jog alanyi jogon jár, ha nevesített, akkor a TAJ-szám alapján elszámolható az OEP felé, ha viszont anonim módon végzik, mindig ingyenesnek kell lennie. Ez a jogsértő gyakorlat azért is megdöbbentő, mert a kórház rendelkezik saját víruslaborral, a HIV-fertőzöttek verifikálását is itt végzik. Azt sem értjük, hogy az eredmény miért csak 2 hét alatt készült el, hiszen a vérmintát nem kell más intézménybe szállítani. Itt egyébként úgynevezett gyorstesztre is van lehetőség, ami másnapra ad eredményt, ezért 8000 forintot kell fizetnie a vizsgálatra jelentkezőnek.

Magyarországon évről évre emelkedik az új pozitív esetek száma. Míg 2006-ban 81, addig 2007-ben már 119 új HIV-fertőzöttet találtak, 2008-ban pedig ismét negatív rekorddal büszkélkedhetünk: 145 új fertőzött. Ez az emelkedés a stagnálóan kevés elvégzett HIV-teszt mellett figyelhető meg. A fertőzöttek nagy része fiatal, 25 év alatti nő és férfi. Súlyos problémát jelent, hogy az újonnan kiszűrtek jelentős százaléka már AIDS-stádiumban kerül gondozásba. Ennek csökkentése érdekében szükséges lenne a szűrőállomás hálózat fejlesztésére, a szűrést végző személyzet folyamatos szakmai továbbképzésére, és kampányokra, amelyek mind az általános népességnek, mind célcsoportoknak (MSM, szex-munkások, fiatalok stb.) szólnak.
 
Az anonim, ingyenes és tanácsadással egybekötött HIV-teszt (VCT=voluntary testing and counselling) nemzetközileg (WHO, UNAIDS) is hangsúlyozottan fontos alappillére a HIV/AIDS-elleni küzdelemnek. Fontos, hogy bárki számára könnyen elérhető legyen, ezzel is elősegítve a tesztelési kedvet, ezzel minél korábban felderíteni a friss fertőzéseket.

Magyarország rendelkezik Nemzeti AIDS Stratégiával, melyben kiemelt szerepet kap a civil szervezetek támogatása és tevékenységi körük bővítése, ennek ellenére ma Magyarországon alig néhány ilyen intézmény működik, ők is egyre kevesebb kormányzati forrásból kapnak támogatást, kénytelenek pályázatokból fenntartani magukat. A stratégia külön pontban foglalkozik a tanácsadás minőségével és a tanácsadók felkészültségével. Erre a célra Nemzeti AIDS Bizottságnak (NAB) egy külön munkacsoportot kellenek létrehoznia és a felméréssel megbíznia, ami eddig nem történt meg. A Nemzeti AIDS Stratégia megvalósulásáért felelős NAB 2008-ban egyetlen alkalommal ülésezett, idén még egyszer sem, pedig a NAB-ot létrehozó minisztériumi utasítás szerint évente legalább 4 alkalommal kellene üléseznie. A NAB 2008-ban 10 millió forinttal támogatta az ÁNTSZ keretein belül működő anonim AIDS tanácsadó szolgálatokat, melynek koordinálását az OEK végzi, míg civil szervezetek HIV-prevenciós munkájának támogatására összesen 15 millió forint jutott.

A jelenlegi rosszul működő és gyakran jogsértő gyakorlatot azonnal meg kell szüntetni, ehhez az egészségügyi kormányzat és az állami prevencióban résztvevő intézmények hatékony együttműködésére lenne szükség, ami jelenleg sajnos kimerül abban, hogy rendben találják a közpénzen finanszírozott projektek szakmai és pénzügyi beszámolóit és elbagatelizálják a magyarországi HIV/AIDS-helyzetet.

Forrás: TASZ

hirdetés

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink