hirdetés
2019. június. 17., hétfő - Laura, Alida,.

A vizeletvizsgálat áttekintése

A vizeletvizsgálat felbecsülhetetlen segítséget nyújt az urológiai betegségek tisztázásában, mint amilyen a húgyúti fertőzés (UTI, urinary tract infection), a vesekövesség vagy a rosszindulatú daganatok, egyben a szisztémás betegségek renális manifesztációira is felhívhatja a klinikus figyelmét.

hirdetés

A vizeletminta gyűjtése többnyire középsugaras vizeletből történik. Bár korábban a külső nemi szervek előzetes megtisztítását javasolták a nők számára, egy nemrégiben nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint ez nem befolyásolja a minták szennyeződésének esélyét (29 százalék vs. 32 százalék).

 

A vizelet színe és szaga

A vizelet elszíneződését okozhatják bizonyos ételek, anyagcseretermékek vagy fertőzések. Felhősen opálos vizeletet eredményezhetnek a lúgos vizeletben kicsapódott foszfátkristályok, de pyuria is állhat a jelenség hátterében. Jellegzetes szagú vizelet fordulhat elő diabéteszes ketoacidózisban, tartós hólyagretenciót követően vagy UTI kapcsán. A vizelet szagának megváltozását okozhatja ritkábban a bélrendszer és a húgyhólyag között kialakult fisztula, cisztinkomponensek, gyógyszerek és ételek is.

 

A vizelet tesztcsíkkal történő vizsgálata

A tesztcsíkkal történő vizsgálat nagy arányban eredményez álpozitív és álnegatív leleteket

A vizelet specifikus gravitása (USG, urinary specific gravity) a vizelet ozmolalitásával korrelál, és fontos információkkal szolgál a beteg folyadékellátottságáról és a vese koncentráló képességéről. Az USG normális körülmények között 1003 és 1030 között van; az 1010 alatti érték relatív hidrációt, a 1020 feletti érték relatív dehidrációt jelez

A vizelet pH-ja normális körülmények között 4,5 és 8 közé esik, de normálisan a metabolikus aktivitás következtében kissé savas (5,5−6,5). A vizelet pH-ja általában a szérum pH-ját tükrözi, kivéve a renális tubuláris acidózis (RTA) eseteit. A vizelet pH-mérése hasznos segítséget nyújt a húgyúti fertőzések és a vesekövesség diagnosztikájához és terápiájához. UTI kapcsán a lúgos vizelet ureahasító organizmus jelenlétére utal, melyhez társulva magnézium-ammónium kristályok jelenhetnek meg a vizeletben, és öntvénykövek alakulhatnak ki.

Az Amerikai Urológus Társaság (AUA, American Urological Association) irányelvei szerint haematuriáról akkor beszélünk, ha nagy nagyítású látóterenként (HPF, high-powered field) három vagy több vörösvérsejt látható három egymást követő vizeletvizsgálat közül legalább kettőben. A tesztcsík az erythrocyták peroxidáz aktivitását jelzi, és mivel a mioglobin és a hemoglobin egyaránt katalizálja a folyamatot, a pozitív teszteredmény haematuriát, myoglobinuriát és haemoglobinuriát egyaránt jelezhet. Mikroszkópos vizsgálat során intakt erythrocyták látótérbe hozásával különböztethető meg a valódi vérvizelés egyéb kórállapotoktól. A haematuria lehet glomeruláris, renális (nem glomeruláris) és urológiai típusú.

Egészséges személyeknél a glomeruláris kapillárisok csak a 20000 daltonnál kisebb molekulatömegű anyagokat engedik át. A normális vizelet ezért albumint, szérumglobulinokat és proteineket tartalmaz. Proteinuria akkor áll fenn, ha a fehérjék vizelettel történő kiválasztásának mértéke meghaladja a napi 150 mg-ot (10−20 mg/dl), mely vesebetegség jele. Microhaematuriáról beszélünk, ha a proteinürítés mértéke napi 30−150 mg, ez korai vesebetegség jele, különösen cukorbetegek esetében.

Átmeneti proteinuriában a glomeruláris hemodinamika átmeneti változása okozza a proteinfelesleget; e kórállapot benignus lefolyású, magától is rendeződik. Ugyancsak jóindulatú elváltozás az ortosztatikus proteinuria, mely hosszabb állás kapcsán alakul ki. A perzisztáló proteinuria lehet glomeruláris, tubuláris és túlfolyásos típusú.

Normális körülmények között a glomerulusok kiszűrik a vizeletből a cukrot, melyek aztán csaknem teljes egészében reabszorbeálódnak a proximális tubulusokban. Glycosuria akkor alakul ki, amikor a cukor mennyisége meghaladja a tubulusok reabszorbeáló képességét (azaz 180−200 mg/dl). A jelenség hátterében állhat cukorbetegség, Cushing-kór, máj- vagy hasnyálmirigy-betegség vagy Fanconi-szindróma.

A szervezet zsíranyagcseréje kapcsán jelentkező ketonok normális körülmények között nem találhatók meg a vizeletben. A ketonuria leggyakrabban nem kontrollált diabéteszhez társul, de előfordulhat terhességben, szénhidrátmentes diéta vagy éhezés kapcsán is.

A vizelet normális körülmények között nem tartalmaz nitrátokat, de ezek megjelenhetnek, ha a baktériumok a nitrátokat nitritekké redukálják. Számos Gram-negatív és néhány Gram-pozitív mikroorganizmus képes erre az átalakításra, ilyenkor a pozitív nitritteszt azt jelzi, hogy e mikroorganizmusok jelentős számban vannak jelen (˃10000/ml). A teszt specifikus, de nem kellőképpen szenzitív, ezért a pozitív lelet segítséget nyújt, a negatív lelet azonban nem zárja ki UTI gyanúját.

A leukocyta-észterázt a neutrofil sejtek termelik, és jelenléte a húgyúti fertőzéshez társuló pyuria jele lehet. Pyuria és negatív tenyésztési eredmény esetén olyan kórokozó gyanítható a tünetek hátterében, mint például a Chlamydia vagy az Ureaplasma urealyticum. A steril pyuria egyéb oka lehet még balanitis, urethritis, tuberkulózis, húgyhólyagtumor, vírusinfekció, vesekövesség, idegentest, erős fizikai terhelés, glomerulonephritis, illetve kortikoszteroid- vagy ciklofoszfamid-terápia.

A vizelet normális körülmények között nem tartalmaz kimutatható mennyiségben bilirubint. A nem konjugált bilirubin vízben nem oldódik, és nem képes átjutni a glomerulusokon; a konjugált bilirubin vízoldékony, és további kivizsgálás szükséges májfunkciós zavar és epeúti obstrukció irányában, ha a konjugált bilirubin megjelenik a vizeletben.

A vizelet normálisan csak kis mennyiségben tartalmaz urobilinogént, mely a portális keringésbe reabszorbeálódik, és végül csak kis mennyiségben filtrálják a glomerulusok. A hemolízis és a hepatocelluláris betegségek emelik az urobilinogénszinteket, míg antibiotikumkezelés kapcsán és az epeutak elzáródása esetén az urobilinogénszintek csökkennek.

 

Mikroszkópos vizeletvizsgálat

A mikroszkópos elemzés a vizeletvizsgálat szerves része, melynek során zárványokat, sejteket, kristályokat és baktériumokat keresünk.

A vizeletüledékben gyakran mutathatók ki hámsejtek, melyek jelenléte a minta szennyeződésére utal. Az átmeneti epiteliális sejtek jelenléte normálisnak tekinthető. A renális tubuláris sejtek jelenléte jelentős vesepatológiára utal.

A vizeletüledékben lévő zárványok elemzése alapján meghatározható a betegség specifikus lokalizációja a húgy-ivar rendszeren belül.

A vizeletüledékben egészséges személyeknél is előfordulhatnak kristályok.

A Gram-negatív streptococcusok és staphylococcusok jellegzetes megjelenésük alapján különíthetők el egymástól nagy nagyítással. A Gram-festés segítséget nyújthat az antibiotikumkezelés megtervezéséhez. Nőknél a vizeletminta gyakran tartalmaz a hüvelyflórából származó szennyeződéseket

 

(Forrás: Simerville JA. Urinalysis: A comprehensive review. Am Fam Physician.

2005;71:1153−1162.)

 

hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

A GDPR-ral kapcsolatos magyar jogszabályi környezetet módosító salátatörvény számos rendelkezést igazított ki az európai adatvédelmi szabályozásnak megfelelően.

Dr. Philip Grimmer angliai háziorvos az egyik otthoni vizit alkalmával olyan üzenőtáblába botlott, amilyet még sosem látott. A táblán demenciával élő édesanyjának írt megnyugtató, szeretetteli mondatokat a lánya.