hirdetés
2019. november. 18., hétfő - Jenő.
hirdetés

 

A placenta védi a magzat agyát

A méhlepény nem pusztán passzívan továbbítja a tápanyagokat, hanem élelmiszerhiányos időkben saját sejtjeit feláldozva táplálja a magzatot.

hirdetés

Az egérkísérletek eredménye szerint, ha az éhezés egybeesik az agyfejlődés kritikus időszakával, a placenta autofágiáért felelős génjeinek fokozott működése mellett nő a magzat idegi fejlődéséért felelős génjeinek expressziója is, azaz a felszabaduló extra tápanyagok az agy fejlődéséhez járulnak hozzá.

Kevin Broad és Barry Keverne, a Cambridge-i Egyetem fejlődésbiológusai olyan egérembriók agyát vizsgálták, amelyek anyja a vemhesség felénél, amely az embriók hipotalamusz-fejlődésének kritikus időszaka, rövid távú éhezésnek voltak kitéve. Vizsgálták ugyanakkor a placenta génexpressziós mintázatát is.

A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent kutatást (Placental protection of the fetal brain during short-term food deprivation) a Nature szakírója, Zoë Corbyn szemlézte a folyóirat legutóbbi számábanBarry Keverne azt nyilatkozta a Nature-nek: meglepte, hogy a táplálékhiány nem egyformán érintette a magzati agyat és a placentát.

Az éhezés, a méhlepény egyes sejtjeinek lebomlásán túl, öröklődően módosította a placenta bizonyos génjeit. Az epigenetikus módosítás, amit az utódok is örökölnek, egyes apai vagy anyai gének be-, illetve kikapcsolását, működésük fokozását vagy csökkentését jelenti.

Az egyik vizsgált gén, a Peg3, az oxitocin-termelő idegsejtek számát szabályozza. Az oxitocin alapvető az anyai gondoskodás egészséges menetéhez, a tejtermelés beindulásához és a szülés normális lefolyásához. A méhlepény Peg3 expressziója normális esetben szorosan összefügg a magzati agy Peg3 expressziójával. Az anyaállat 24 órás éheztetése után a kutatók azt találták, hogy a placenta Peg3 expressziója 35 százalékkal csökkent, azonban a magzat agyának Peg3 expressziója kifejezetten nőtt.

A placenta Peg3 expressziójának csökkenése – írja Zoë Corbyn – azt jelenti, hogy a rövid távú anyai éhezés hatásai nem fenyegetik a következő generáció reproduktív sikerét, anyai képességeit.

Bár mint kiderült, a placenta ki tudja védeni a rövid távú éhezés magzati agyat károsító hatását, a hosszú távú anyai éhezés, mint azt a 2. világháborúban éhező holland anyák gyermekeinek esete bizonyítja, károsítja a magzati agyfejlődést, aminek következménye a szkizofréniára való hajlam fokozódása.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink