hirdetés
2019. október. 15., kedd - Teréz.

A nemi úton terjedő betegségeket ellátó szolgálatok igénybevétele

A nemi úton terjedő betegségek (STD, sexually transmitted disease) jelenleg is nagy közegészségügyi problémát jelentenek, egyben a legnagyobb számban bejelentett fertőző betegségeket képviselik az Egyesült Államokban.

hirdetés

A gyógyítható bakteriális STD-k egy része különféle következményeket von maga után a nőknél, például kismedencei gyulladásos betegséget, meddőséget és méhen kívüli terhességet; az infekciók jelentős hányada tünetmentes. A leggyakoribb kórokozó a Chlamydia trachomatis, melynek előfordulási aránya a 2013-as egyesült államokbeli statisztikák szerint 610,6 eset/100000 nő. A második leggyakoribb STD-nek számító gonorrhoea esetszámának közelmúltbeli emelkedéséről számoltak be az Egyesült Államokban. A STD-k negatív egészségi hatásainak felmérése, valamint a tünetmentes fertőzések azonosítása érdekében fontos, hogy a nőbetegek idejekorán a STD-k kezelésére szakosodott szolgálathoz kerüljenek, mely szűrést, kezelést és tanácsadást egyaránt biztosít.

A STD-szakrendelések egyik feladata a chlamydiasis irányában történő szűrés, melyet a preventív szolgálatok rutin módon javasolnak elvégezni a szexuálisan aktív fiatal nőknél, illetve más esetekben is, amikor nagy az infekciós kockázat.

A Healthcare Effectiveness Data and Information Set a Chlamydia-szűrés trendjeit elemezte az Egyesült Államokban, és azt találták, hogy a szűrés aránya a 2002-ben regisztrált 29,8 százalékról 2007-re 41,6 százalékra növekedett a szexuálisan aktív fiatal (16−25 éves) nők körében. Bár a trendek javulást jeleznek, a Chlamydia-szűrések aránya továbbra sem éri el az optimális szintet az Egyesült Államokban, még a biztosított betegek körében sem. Ehhez hasonlóan a Chlamydia-vizsgálatok aránya is szignifikánsan növekedett: míg 1997-ben 220 vizsgálat/1000 beteg-év volt, addig 2007-ben már 270 vizsgálat/1000 beteg-év a privát egészségügyi ellátásban részt vevő, 15 és 44 év közötti nők csoportjában. Mindkét említett vizsgálat tapasztalatai azonban csak az orvosi ellátás körülményeire vonatoznak. Ugyanakkor nem terjednek ki a biztosítással nem rendelkező nőbetegekre, holott a STD-szolgálatok igénybe vétele ebben a csoportban statisztikailag növekedett 1995 és 2002 között (7,6 százalékról 12,6 százalékra), jóllehet ennek közelmúltbeli trendjei nem ismertek.

A STD-knek a nők egészségi állapotára gyakorolt kedvezőtlen következményeinek ismeretében fontosnak látszik a STD-rendelések igénybevételének trendjeit elemezni.

A fentiek ismeretében a bemutatott vizsgálat célja a STD-szolgálatok igénybevételi trendjeinek elemzése volt a reproduktív korú nők körében egy 2002 és 2006−2010 között végzett országos felmérés alapján.

Betegek és módszerek

A National Survey of Family Growth (NSFG) egy országos, reprezentatív, keresztmetszeti felmérés, melyben intézeti ellátásban nem részesülő, 15 és 44 év közötti nők vettek részt az Egyesült Államokban. A mostani elemzésben a 2002 és 2006−2010 közötti adatokat dolgozták fel. 2002-ben 7643 nőt vontak be az interjúkba, míg 2006−2010-ben 12279 nőt. Az első időszakban a válaszráta 80 százaléknak, a második időszakban 78 százaléknak adódott.

A szerzők az interjú előtti 12 hónapos időszakra vonatkozóan elemezték a demográfiai jellemzőket, valamint az egészségbiztosítás és a STD miatti orvosi vizitek adatait. A STD-rendelések igénybevételének felméréséhez rákérdeztek a nőktől, hogy az utóbbi 12 hónapban részesültek-e STD-re vonatkozó tanácsadásban, kivizsgálásban vagy kezelésben. A demográfiai adatok közül a következőket gyűjtötték: életkor (15−19 év, 20−24 év vagy 25−44 év), etnikai hovatartozás (spanyol ajkú, nem spanyol ajkú fehér, nem spanyol ajkú fekete, nem spanyol ajkú egyéb) és anyagi helyzet. Az egészségbiztosítási státusz első paramétere az aktuális biztosítottsági státusz volt, mely alapján a nőket 4 csoportba sorolták: 1) privát egészségbiztosítás vagy Medi-Gap („privát”); 2) Medicaid, Children’s Health Insurance Program vagy államilag szponzorált egészségbiztosítás („Medicaid”); 3) Medicare, honvédségi egészségbiztosítás vagy egyéb állami egészségbiztosítás („Medicare”); vagy 4) csak egy ellátásra szolgáló egészségbiztosítás vagy jelenleg nem biztosított („nem biztosított”). A második egészségbiztosítási változót akkor vonták be az elemzésbe, ha a nő arról számolt be, hogy az utóbbi 12 hónapban volt olyan időszak, amikor nem rendelkezett biztosítással. Az orvosi vizittel összefüggő változók körében azt vizsgálták, hogy saját bevallása szerint az adott beteg milyen típusú rendelést vett igénybe (magánorvos, állami szakrendelés, családtervezési tanácsadó, nem alapellátás [pl. munkahelyi, iskolai egészségügyi ellátás, kórházi ambulancia, kórházi sürgősségi osztály] stb.).

Eredmények

A STD-rendelések 12 hónapon belüli igénybevétele a 2002-es 12,6 százalékról 2006−2010-re 16,0 százalékra emelkedett (p<0,001). A serdülők csoportjában ugyanakkor nem tapasztaltak növekedést (p = 0,592). Privát ellátás keretében STD-rendelésen megjelent nők csoportjában a magánbiztosítással rendelkező nőbetegek aránya idővel csökkent (74,6 százalékról 66,8 százalékra), míg a Medicaid aránya emelkedett (12,8 százalékról 19,7 százalékra; p = 0,020). Az állami szakrendeléseken vagy nem alapellátás keretében STD-ellátásban részesült nők alcsoportjában nem észleltek statisztikailag szignifikáns különbséget a demográfiai adatokban, kivéve azt, hogy az idő előrehaladtával kevesebb serdülő, ugyanakkor több fiatal felnőtt vette igénybe az állami szakrendeléseket (p = 0,038). A Medicaid által fedezett ellátások esetében az állami szakrendelések igénybevétele szignifikánsan csökkent (36,8 százalékról 25,4 százalékra; p = 0,019). A STD-szolgálatokat magánbiztosítással fedező nők esetében az volt az egyetlen szignifikáns különbség, hogy a co-payment aránya emelkedett (61,3 százalékról 70,1 százalékra; p = 0,012).

Következtetések

Ez a vizsgálat szolgált a legfrissebb, országos szintű adatokkal a STD-rendelések igénybevételéről a reproduktív korú nők körében. Bár az ilyen ellátást igénybe vevő fogamzóképes korú nők száma szignifikánsan növekedett, a 15−44 éves korosztályban kevesebb mint minden ötödik, a 20−24 éves korosztályban kevesebb mint minden harmadik nő jut ilyen ellátáshoz. Összességében a serdülők (15−19 évesek) csoportjában az arány 1:6, a szexuálisan aktív serdülők alcsoportjában 1:4. A mostani eredmények rámutatnak a STD-szolgálatok igénybevételében és anyagi fedezetében mutatkozó változásokra a reproduktív korú nők körében, ami hasznos információkkal szolgálhat az egészségügyi (magán és állami) döntéshozók, az egészségügyi intézmények és a közegészségügyi programok számára.

Forrás: Haderxhanaj LT. Trends in receipt of sexually transmitted disease services among women 15 to 44 years old in the United States, 2002 to 2006−2010. Sexual Transmit Dis. 2014;41:67−73.

Dr. S.I.
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

A háziorvostan rovat szerkesztői

Háziorvos rovat szerkesztői

Aktuális rovatszerkesztő


 

 

 

Dr. Patócs Attila

egyetemi docens

Semmelweis Egyetem Laboratóriumi Medicina Intézet

Szakmai önléletrajz

Az alant vázolt gondolatmenettel nem szeretném támadni az orvosi ügyeletben dolgozó kollégákat.

Rendkívül rosszul szervezett a mentőellátás Budapesten, hiszen maga a mentésirányító is elismeri a videó végén, hogy nem tud egy órán belül mentőt küldeni Budapest belterületére.