hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.
hirdetés

 

A közösségimédia-használat növeli a depresszió kockázatát a millenniumi generáció tagjainál

Amerikai kutatók 2000 előtt született főiskolásokon végzett felmérésükben megállapították, hogy a populáció 16%-ánál mutathatók ki a major depresszió tünetei, ami elképesztően magas arány.

Az amerikai Texas State University kutatói a Journal of Applied Biobehavioral Research folyóiratban megjelent cikkükben számoltak be arról, hogy közösségi médiaplatformok használata súlyosbíthatja a depresszióval küzdő fiatalok állapotát.

Megbízható felmérések szerint a felnőtt lakosság közel 20 százaléka életében legalább egy súlyos (major) depresszión átesik, és minden adott évben a népesség 6-8 százaléka illetve minden adott hónapban pedig, 3-5 százaléka szenved major depresszióban. Ezen felmérések azt is kimutatták hogy a depressziós betegek jelentős hányada (fele, kétharmada) nem fordul orvoshoz vagy pszichológushoz panaszaival, mivel a betegek (és a hozzátartozók) nem is gondolják, hogy gyógyítható állapotról illetve betegségről van szó és a panaszokat egyértelműen csak kifáradásnak, elfásultságnak illetve külső, negatív életeseményeknek tulajdonították. A kezeletlen depresszió veszélyes állapot, mivel ilyenkor jelentősen megnő az öngyilkosság rizikója, de nagyon gyakori a másodlagos alkoholizmus illetve drog-abúzus (dependencia), a tartós munkaképtelenség (betegállomány), rokkantnyugdíjazás illetve a munkahely elvesztése. A befejezett öngyilkosságok 60-65 százalékát major depresszió alatt követik el, ugyanakkor klinikai vizsgálatok igazolják, hogy a sikeresen kezelt és hosszútávon rendszeresen gondozott major depressziós betegek öngyilkossági rizikója rendkívül nagymértékben csökken.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

A Texas State University kutatói 504 főiskolás diák mintáján vizsgálták a major depresszió prevalenciáját és a közösségi média (Facebook, Snapchat, Instagram, Twitter) hatását online kérdőív segítségével. Eredményeik összhangban voltak más kutatások következtetéseivel, miszerint a depressziós fiatal felnőttek a depresszióban nem szenvedőknél hajlamosabbak magukat olyanokkal összehasonlítani, akik jobb helyzetben vannak, jobb körülmények között élnek, és ez visszaveti hangulatukat, mentális állapotukat. Ráadásul sokkal jobban zavarja őket, ha egy posztban vagy képen előnytelen színben tüntetik fel őket, rendkívüli erőfeszítéseket tesznek, hogy a saját magukról posztolt képeken a megjelenésük előnyös legyen, sokkal kevesebbszer posztolnak és készítenek magukról képet mások társaságában, valamint hajlamosabbak öncenzúrázni saját posztjaikat annak érdekében, hogy mások ne mondhassanak róluk ítéletet. A felmérésben önkéntesen részt vevő hallgatók 16%-ánál voltak észlelhetők a major depresszió tünetei, ami egy rendkívül magas arány, mivel az US National Institute of Mental Health adatai szerint 2016-ban a 18 év felettiek 7%-a tapasztalt az adott évben major depressziós epizódot, de 2016-ban még a leginkább érintett korcsoportban, a 18-25 év közötti felnőtteknél is csak 11% körüli volt ez az arány.

A közösségi médiaplatformok használatának veszélye elsősorban a pozitív visszacsatolás, azaz az ördögi kör kialakulása, mivel a depresszió gyakran vezet elmagányosodáshoz, így a betegek társaság hiányában egyre több időt töltenek a monitor előtt kapcsolatok kialakításával, vagy a többiek szemlélésével. Ráadásul számukra különösen kedvezőtlen a közösségi felületeken kialakult „mindent szabad”, „bármit mondhatok következmények nélkül” kommentstílus, így gyakrabban válnak cyberbullying vagy trollkodás áldozativá, ami tovább rontja önképüket.

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink