Mélyreható változások a háziorvosi és a szakellátásban

Legalább annyira foglalkoztatta az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának tagjait az a tízpontos javaslatcsomag, amely teljesen átalakítaná a háziorvosi és a járóbeteg-ellátás finanszírozását, mint az, hogy az elképzelés előadója, dr. Székely Tamás kormánybiztosként pontosan mire kapott felhatalmazást a miniszterelnöktől. Dr. Mikola István volt miniszter, a bizottság Fideszes alelnöke meglepetését fejezte ki, hogy a Székely által előadott javaslat messze túlmutat a kieső vizitdíj-bevételek pótlásán. Bár a tárgyalások a szakmai szervezetekkel – köztük a Magyar Orvosi Kamarával még folyamatban vannak, s információink szerint a hétvégére megegyezés születhet, a kormánybiztos a bizottság előtt ismertette azokat a pontokat, amely a tárgyalások jelenlegi szakaszában már biztosnak tekinthetők.
A hosszú távú koncepció – amelyből júliustól hatályos kormányrendelet készülhet – három lépcsőben hajtana végre változtatásokat. Jelentősen javítaná a javaslat az 1993 óta lényegében változatlan háziorvosi finanszírozást, miközben ösztönözné a minőségi betegellátást, könnyítené a fiatal háziorvosok praxishoz jutását, eközben azonban nem sértené az idősebbek vagyoni jogait.
Az alapellátást és a járóbeteg-szakellátást egyaránt érintő javaslat alapján eltörölnék a jogosultság-ellenőrzés elmulasztásának tavaly decembertől bevezetett szankcionálását – eszerint finanszírozásának csak 90 százalékát kapta meg a mulasztó orvos. Díjazással ösztönöznék viszont azokat, akik elvégzik ezt a pluszmunkát. Júliustól ellenőrzésenként 50 forintot juttatnának mind a szakellátásban mind a háziorvoslásban; előbbi az előzetes számítások szerint 1 milliárd 175 millió, utóbbi 1 milliárd 375 millió forintjába kerülne az OEP-nek, amelyet az E-Alap többletbevételéből finanszíroznának.
Ösztönöznék azt is, hogy a háziorvosi praxisokban további szakdolgozókat foglalkoztassanak; jelenleg 1,78 szakdolgozó jut egy praxisra. Az OEP számításai szerint, ha valamennyi érintett szolgáltató teljes munkaidőben foglalkoztatna még egy szakdolgozót, ez havonta legfeljebb 195 millió forint plusz forrást igényelne. A szakmai szorzók rendszerét úgy változtatnák meg, hogy a háziorvosi szakvizsga mellett akkreditált más szakvizsgá(ka)t anyagilag is elismernék: a jelenlegi 1,2-es érték 1,3-ra, az 1,1-es pedig 1,2-re emelkedne. Ez egy két szakvizsgás orvos esetén havonta 60 ezer forint többletjuttatást jelentene.
Szintén idén júniustól a kiemelt támogatással rendelhető gyógyszerek esetén a szakorvosi javaslatok érvényességi ideje félről egy évre emelkedne. A jelentési rendszer egyszerűsítése is könnyítene a háziorvosok helyzetén: havonta egyszer, csupán az OEP-nek kellene adatokat szolgáltatniuk.
Szigorítanák szeptembertől a területi ellátási kötelezettséggel nem rendelkező praxisok létrehozását: csak akkor kaphatna működési jogot az új háziorvos, ha olyan területen szeretne gyógyítani, ahol nem befolyásolná a már jelenlévő praxis működőképességét, azaz a rendelőhöz 1500 biztosított tartozna vagy a praxis mérete meghaladná a degresszió-mentesség határát. Teljesítményfinanszírozást kapnának, ha 3 év alatt felmérnék a lakosság egészségi állapotát, különös tekintettel a kiemelt népegészségügyi betegségekre, illetve azért is, ha az életkoruk miatt rizikócsoportba tartozó pácienseiket szűrésekre küldik. A javaslat a diabétesz és a hypertónia gondozás keretében végzett vizelet-, vérnyomás- és vércukor-mérést is honorálná.

A generációváltást, a fiatal háziorvosok praxisszerzését elősegítő javaslat is része a csomagnak: eszerint 2009-től létrehoznának egy praxisalapot, amely hitelt adna pályakezdő orvosoknak a praxisjog megvásárlására, majd OEP-finanszírozásából törleszthetné a részleteket. A hátrányos helyzetű településeken, nehéz körülmények között dolgozó háziorvosok, illetve az üres praxisokat betölteni hajlandó szakemberek kiegészítő díjazásban is részesülnének: ennek költségeit 10 százalékban az önkormányzat, 90 százalékban a központi költségvetés fedezné.

A szakellátásban is strukturális átalakításokra van szükség – jelentette ki Székely Tamás, aki szerint a merev kapacitás-szabályozás azt eredményezte, hogy egyes szakmákban várólisták alakultak ki, miközben más szakrendelések minimális kihasználtsággal működnek. Az indokolatlan nagyságú kapacitásokat leépítenék. Ehhez hatályon kívül kellene helyezni a kapacitásokat rögzítő törvény járóbeteg-ellátókra vonatkozó részét. Székely szerint ezzel párhuzamosan a járóbeteg-szakellátás teljesítményvolumen-korlátja is felülvizsgálatra szorul, amelyet a lakosságszámmal és a feladattal arányosan kellene meghatározni. Új fogalom is elhangzott a bizottság szerdai ülésén: a szakorvosi praxisjog. A szakorvos-hiányos területekre úgy lehetne vonzani a munkaerőt, ha az orvosok nem az intézménnyel, hanem közvetlenül az OEP-pel köthetnének kedvező feltételekkel szerződést.
Mint a testület ülésén kiderült: a komplex javaslatcsomagról előrehaladott tárgyalások folynak a Pénzügyminisztériummal. Megvalósítása 23,9 milliárd forintba kerülne, s az Egészségbiztosítási Alap várható többlete nyújtana rá fedezetet.

Bánky Bea