Virtuális források, életmentő szűrések

Székely Tamás az elmúlt héten jelentette be: a válság miatt összességében 30 milliárdot javasol kivonni az egészségbiztosítás gyógyszer- és gyógyító-megelőző kasszájából. A tervezett változtatások alapján az intézmények az Egészségbiztosítási Alap ez évi gyógyító kasszájának kétharmadát fix összegben kapnák meg az ellátások ellenértékeként, míg a fennmaradó rész úgynevezett lebegő pontrendszer alapján jutna el hozzájuk. A finanszírozás jelentős megváltoztatása különösen érthetetlenné teszi, hogy a javaslat részletei nem ismertek, az nincs fönn a szaktárca honlapján, pedig a döntést nyilvános vitának kellene megelőznie – vélekedett az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában Csáky András (MDF), és Kupper András (Fidesz) is a tervezet megismerése érdekében emelt szót. A testület előtt megjelent Székely Tamás egyelőre azonban csupán annyit közölt, hogy a javaslatot már beterjesztette „szakmapolitikai konzultációra” a kormány elé. Részletesen ismertette viszont a népegészségügyi program jelenlegi állását. Eszerint a 2007-es 465 millió forinthoz képest tavaly jelentősen több, összesen 1,3 milliárd forint jutott népegészségügyi programokra. Az idei előirányzat 800 millió forint, de a miniszter reméli, hogy a 2008-ashoz hasonlóan 2009-ben is tudnak még többletforrást találni.
Mint elmondta, márciusban harmadik alkalommal indítják útjára a Szűréssel az Életért Programot (SZÉP), amelynek segítségével a 40 leghátrányosabb helyzetű településére mennek el a szűrőbuszok, s vizsgálják meg azokat, akik maguktól nem fordítanak erre kellő súlyt, avagy inkább nincs pénzük a megelőzésre. Folytatják a 2000-nél kisebb lélekszámú településen élők komplex szűrését, s a tervek szerint a nők lakossági szintű méhnyakrák szűrésében (újfent) elindítják a védőnői mintaprogramot. Ha ennek pozitív eredménye lesz, akkor – figyelemmel az Állami Számvevőszék korábbi megállapításaira is – általánossá teszik, hogy szülész-nőgyógyászok helyett védőnők vegyenek a nőktől kenetet. Az elsősorban a hirtelen szívhalálok megelőzését szolgáló elsősegély-oktatás tananyaga elkészült, és idén megkezdik annak oktatását – jelezte a miniszter, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az idén jelentős uniós források állnak majd rendelkezésre.
Kökény Mihály, a bizottság elnöke (MSZP) épp e pályázatok mielőbbi kiírására ösztönözte a szaktárcát, jelezve, hogy késésben vagyunk. Később Molnár Ágnes (Fidesz) is utalt ezekre a „virtuális összegekre”, amikor azt mondta: a minisztert hallgatva a helyzet akár optimális is lehetne, csakhogy nem így van. A szakma meghatározta, mely alprogramok esetén milyen célok elérése volna helyes, csakhogy a képviselő megfogalmazása szerint évek óta egy helyben toporgunk, mert a célok megvalósításához nincsen forrás. Molnár Ágnes kétségesnek nevezte a miniszter azon bejelentését is, hogy valóban elindulhat-e idén nyáron az évek óta bevezetni tervezett, lakossági szintű vastagbélszűrés. Mint később Falus Ferenc országos tiszti-főorvos szavaiból kiderült, nem is a teljes populáció szűréséről van szó, csupán a „program finomításáról”. Mint utalt rá, érdemes volna megvizsgálni, vajon miből származna nagyobb egészségnyereség: a perinatális intenzív centrumok (PIC) felszereltségének javításából, avagy a vastagbélszűrésből, amelynek kiterjesztése számításaik szerint 1,7–17 milliárd forintból oldható meg. Czinege Imre képviselő (MSZP) saját felmérésére utalva egyébként újfent jelezte, hogy a vastagbél-betegek gyógyítása egy évben mintegy 12 milliárd forintot igényel, amelyből 9 milliárd megy el kemoterápiára, a betegek 70 százaléka ugyanis már csak akkor fordul orvoshoz, ha a betegség áttéteket ad.
Többek megfogalmazása szerint jelenleg nemigen tudjuk, hányadán állunk; nincs pontos adatunk arról, hányan vesznek részt népegészségügyi szűrővizsgálatokon (s valószínűleg ez így is marad, miután a magánnőgyógyászok ellenérdekeltek abban, hogy az adatok az APEH-nál összefussanak), valamint zavarok mutatkoznak például az onkológiai ellátórendszerben. A bizottság elnöke szerint azonban inkább hol hullámhegyek, hol hullámvölgyek jellemzik a hazai népegészségügyet. Egyes helyeken komoly elmaradások, másutt komoly eredmények vannak; azt azonban újfent leszögezte, hogy az emberek egészsége alapvetően nem az egészségügytől függ – igaz, ebben a megállapításban régóta komoly vitában áll Orosz Évával, az ELTE professzorával, aki szerint már rég nem igaz ez az egykori WHO-megállapítás. Finoman szólva némi érdektelenség mellett végül is abban volt egyetértés, hogy az egészségügyi bizottság felkér más parlamenti állandó bizottságokat és a frakciókat is, hogy alakítsák ki álláspontjukat a nemdohányzók védelméről szóló törvény esetleges szigorításáról. Ennek jelenleg több módosítási változata is ismert a képviselők előtt, miután a szaktárca már egy éve tervezi, hogy újra Parlament elé viszi a kérdést. Az elmúlt hetekben több informális egyeztetés volt az országgyűlési frakciók között, egyelőre azonban bizonytalan, hogy lenne-e kellő támogatottsága a „zéró toleranciának”.

– köblia –

Drámai adatok a magyarok egészségi állapotáról

A 20-69 év közötti korosztály tagjainak egyharmada szenved a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a zsíranyagcsere együttes zavarával jellemzett metabolikus szindrómában - összegezték szakemberek egy három éven át zajló kutatási program eredményét egy szerdai konferencián, Budapesten.
A Jedlik Ányos kutatási projekt a népegészségügyi szempontból legjelentősebb betegségek magyarországi helyzetét és a megelőzés lehetőségeit térképezte fel. Egyik legfőbb megállapítása, hogy a felnőttek (20-69 évesek) harmadánál jelentkező metabolikus tünetegyüttesről a betegek közül sokan nem is tudnak. Akit kezelnek, az is csak alig várhat javulást, mivel a terápia ellenére a páciensek felénél egyetlen laboratóriumi mutató sem javult.
A diabétesz kezelésének egyik alapelemét jelentő testsúlycsökkenés szinte teljesen eredménytelen, az ismert cukorbetegek egyharmada túlsúlyos, 60 százalékuk elhízott. A vércukorszint hosszú távú beállítása csak a betegek negyedénél megfelelő. Ami pedig a szélütésen, szívinfarktuson átesett betegeket illeti, 15 százalékuk az orvosi figyelmeztetés ellenére is dohányzik. Jelentősek a területi egyenetlenségek a szívinfarktus ellátásában, az akut katéteres koszorúér-tágításban részesülők aránya megyénként 5 és 45 százalék között változik.
A figyelemfelhívó programot a Debreceni Egyetem, a népegészségügy területén működő állami szolgálatok (az ÁNTSZ, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal, az Országos Epidemiológiai Központ, a KSH) és négy gyógyszercég (a GSK, az MSD, a Roche és a sanofi-aventis) alkotta konzorcium végezte.

MTI