hirdetés
2024. november. 25., hétfő - Katalin.

A kormánynak nincs szándékában pótolni a kieső bevételeket

Elsöprő erejű népszavazás

Minden korábbinál több embert szólított meg az ellenzéki pártok által kezdeményezett, mindhárom kérdésben eredményes népszavazás, amelynek következtében április elsejétől feltehetően megszűnik a vizit- és a kórházi napidíj, és szeptember 1-jétől nem vezetik be a tandíjat. Az erről szóló javaslatról várhatóan jövő hétfőn dönt az Országgyűlés. A miniszterelnök és az egészségügyi miniszter egyaránt jelezte, hogy „azt a bevételt, amit a népszavazás elvesz, a költségvetésnek nincs módjában, a kormánynak nincs szándékában visszapótolni”, márpedig – az alapellátásban legalábbis – mindenképpen zavarokat okozhatnak a kieső összegek. A Fidesz ezt a pénzt a kormányzati kommunikációra szánt összegekből és a Szerencsejáték Zrt. játékadójából kompenzálná, a Magyar Demokrata Fórum pedig olyan szakértői tanácskozást sürget, amelyen valódi megoldásokat találhatnának az ágazati válság megoldására.

A rendszerváltozás óta nem fordult elő, hogy az emberek ilyen arányban egyöntetű véleményt fogalmaztak volna meg, mint a Fidesz és a KDNP által kezdeményezett, úgynevezett szociális népszavazási kérdésekben. A több mint 50 százalékos részvételi arány a közvéleménykutatókat is meglepte, s miként a legnagyobb ellenzéki párt vezére, Orbán Viktor vasárnap este fogalmazott, maga is csak titokban remélte, hogy ilyen arányban győznek az igenek.
Az adatok szerint mind a kórházi napidíj, mind a vizitdíj, mind pedig a tandíj eltörlésére több mint hárommillióan szavaztak vasárnap, ami a korábbi jelzéseknek megfelelően az ellenzéki és a kormánypártokat is a díjak eltörléséről szóló törvényjavaslat benyújtására ösztökélte. A kabinet által elkészített, Horváth Ágnes egészségügyi miniszter által jegyzett változat vasárnap este meg is jelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök internetes honlapján. Ennek értelmében a lehető legkorábban, áprilistól eltörlik a korábban bevezetett díjakat. A 20 alkalom feletti vizitdíjak június 30-ig visszaigényelhetők, a már megfizetett képzési hozzájárulást pedig a javaslat értelmében 30 napon belül kell visszafizetni. A népszavazás nem érinti a kormány által kidolgozott szociális kompenzációs rendszert, az egyes szociális ellátások összegét, amely 2007. február 15-től, a vizitdíj bevezetésének időpontjától nőtt. Ez érinti az öregségi nyugdíjminimumot, a nyugdíjminimum összege alatti nyugdíjakat, nyugdíjszerű ellátásokat és szociális ellátásokat, valamint a nyugdíjminimum kétszeresét nem meghaladó ellátások összegét. A törvénymódosítási javaslat nem csökkenti a diákhitel felső határát sem, amit a tandíj bevezetése miatt emeltek meg. Kormánydöntés alapján ez az összeg szeptembertől 40 ezer forint.

A vasárnapi ügydöntő népszavazást követően, hétfőtől már nem szednek  vizitdíjat és kórházi napidíjat a hódmezővásárhelyi Erzsébet kórház és rendelőintézetben - tájékoztatta Kallai Árpád főigazgató az MTI-t. A megyei jogú városban csaknem 60 százalékos részvétel mellett a szavazók 88,3, illetve 86,8 százaléka támogatta a kórházi napidíj és a vizitdíj megszüntetését. Hasonlóképpen járt el Jászladány polgármestere is, aki azonnali hatállyal megszüntette a két helyi, közalkalmazotti rendszerben működő háziorvosi körzetben a vizitdíjszedési kötelezettséget. Miskolcon, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház területén - ahol elsőként állítottak fel vizitdíj-automatát - áprilistól parkolóóraként működnek ezek a berendezések - közölte Csiba Gábor, az intézmény főigazgató-főorvosa .


A szaktárca vezetője az eredmények ismeretében nem mond le, azt pedig már korábban előrevetítette, hogy az egészségügyi reform folytatódik, szerinte ugyanis bár fontos elemekről döntöttek a választók, a reform maga nem elsősorban a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szól. Sólyom László köztársasági elnök megnyilatkozása alapján a következmények ennél azonban súlyosabbak is lehetnek. Mint a választást követően kijelentette: a magyar választók kinyilvánították akaratukat, az eredmény egyértelmű, most a törvényhozókon és a politikusokon van a sor. Jelezte, hogy a szükséges lépések meghozatala, illetve a következtetések levonása nem néhány nap kérdése, de elodázni nem lehet. Az esetleges következményeket jelzi az is, hogy egy nyilvánosságra került felvétel szerint, "hirtelen felindulásában" Horn Gábor, a koalíciós egyeztetésekkel megbízott szabad demokrata államtitkár is úgy látta, nem feltétlenül csak a vizitdíjról és a kórházi napidíjról szólt a népszavazás. S bár megfogalmazásáért - amely közleménye szerint visszaidézte azt a hangulatot, amit a Fidesz el akart érni - utóbb elnézést kért, a miniszterelnökre nézve kellemetlen kijelentése akár újabb koalíciós feszültségeket is előre vetíthet. 

S, hogy a népszavazásnak milyen következménye lesz az ágazatban? Horváth Ágnes szerint „nehéz év elé néz az egészségügy”. Nem tudják pótolni a kieső bevételeket, s visszavonják a gyermek-egészségügynek eddig nyújtott kompenzációt. A miniszter ígérete szerint szakmai párbeszédet kezdeményez a kialakult károk enyhítésére - legalábbis erről beszélt kedden az Országgyűlésben, a népszavazáson hozott döntések végrehajtását célzó kormányzati és fideszes törvényjavaslat együttes, általános és részletes vitájának kezdetén. A választás éjszakáján dr. Papp László, a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatója egyebek között azt mondta a Kossuth Rádiónak, hogy az eltörölt díjak miatt jelentős bevételtől esik el az intézmény. Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke közölte, a kormánynak mindenképpen kompenzálnia kell az ágazatot, mert az alapellátásban a kieső vizitdíj súlyos terhet jelenthet. Hasonlóképpen fogalmazott dr. Rácz Jenő
korábbi egészségügyi miniszter, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója is, aki szerint a kórházi napidíj hiánya nem okoz gondot, de a vizitdíjból származó bevételek eltörlése az alapellátásban komoly feszültséget és problémát jelent majd.

A megoldásokat illetően mindenesetre még vita van. Az MDF-es Csáky AndrásDávid Ibolya is válságtanácskozás összehívását sürgette, amelyen az ország legjobb gazdasági, pénzügyi, egészségügyi és oktatási szakemberei vennének részt. Mások úgy fogalmaztak, senki ne gondolja, hogy majd a szakértők összehajolnak és megoldják a helyzetet, ez Magyarországon nem járható út. Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap azt a javaslatot tárta a nyilvánosság elé, hogy 2009. január 1-jétől a Szerencsejáték Zrt.-nek játékadó címén befizetett 41 milliárd forintból 11 milliárdot a felsőoktatási, 30 milliárdot pedig egészségügyi fejlesztésekre fordítsanak a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése miatt kieső bevételek pótlására. Gyurcsány Ferenc szerint azonban nem lehet kétszer elkölteni a Szerencsejáték Zrt.-től származó bevételeket. A miniszterelnök az MSZP választási központjában a Fidesz javaslatára reagálva közölte: ez az összeg a költségvetés bevételeit gyarapítja, ebből sportra, kultúrára, egészségügyre, nyugdíjra költenek. A Fidesz másik javaslatára, hogy a kormány kommunikációs büdzséjéből vegyenek el pénzt, Gyurcsány úgy fogalmazott, hogy azzal nagyságrendi problémák vannak. A vizitdíjnak és a kórházi napidíjnak kb. 60 milliárd forint az egyenlege, míg marketingre néhány milliárd forintot költ a kormány. 



Köbli Anikó

Zöld javaslat

A Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal a kormánynak már átnyújtotta javaslatát, amelyben megjelölte azokat a forrásokat, ahonnan az állam többletbevételekre tehet szert. A javaslat egyebek mellett tartalmazta a Levegő Munkacsoport ajánlásait is, amelyek a súlyosan környezetszennyező, egészségkárosító tevékenységek adóinak emelését, illetve támogatásának megszűntetését jelölték meg többletforrásként. Ezek közé tartozik például a kamionok kilométerarányos útdíjának bevezetése, a személygépkocsi-elszámolásokhoz kapcsolódó adócsalások visszaszorítása, különadó kivetése a légi közlekedésre, a zöldterületek építési övezetté történő átminősítését sújtó földvédelmi járulék jelentős emelése és a vállalatoknak nyújtott újabb egyedi támogatások tilalma. Részletesen kidolgozott ajánlásaink megvalósítása esetén a kormány, ha akarná, pótolhatná a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése következtében kiesett összeget. Így nemcsak jelentős többletforrások keletkeznének az egészségügy és az oktatás finanszírozására, hanem egyúttal javulna a környezet állapota és az ország versenyképessége is – hangsúlyozta közleményében a Levegő Munkacsoport Országos Környezetvédő Szövetség.

cimkék

Könyveink