A Világbank szerint később Svájc és Hollandia példáját követhetnénk
Azonnali törvénymódosítás várható
Annak ellenére, hogy egymásnak jelentősen ellentmondó közvéleménykutatási adatok láttak napvilágot a napokban, úgy tűnik, a korábbinál aktívabbak a várhatóan nemmel voksolók. Ez azonban a HVG megbízásából készített legfrissebb Medián-kutatás szerint nem veszélyezteti a vasárnapi népszavazáson a három kérdésre igennel szavazók várhatóan kétmilliósnál nagyobb táborát.
A mérés szerint az elmúlt héten kis mértékben emelkedett a népszavazási hajlandóság: 46-ról 47 százalékra emelkedett azok aránya, akik biztosan részt vesznek a népszavazáson, míg a valószínűleg szavazóké 23-ről 25 százalékra nőtt. A Medián szerint az igen hívei közül a magukat biztosnak mondó szavazói a teljes lakosság 39-40 százalékát teszik ki.
Az elmúlt időszakban naponta hangzottak el érvek pró és kontra a vizitdíj mellett és ellen egyaránt. Csütörtökön lezárult a vizitdíj megmaradásáért indított aláírásgyűjtés; a háziorvosok kezdeményezését összesen 3721-en támogatták - tájékoztatta az MTI-t két kezdeményező orvos, Ádám Ágnes és Komáromi Zoltán. A felhíváshoz 384 orvos és 3337 állampolgár adta nevét.
A háziorvosok másik kezdeményezésével, amelyet a vizitdíj ellen indítottak és egy honlapon lehetett támogatni, péntekig 524 101-en értettek egyet.
Érdekes, bár reprezentatívnak semmiképpen sem nevezhető felmérést végzett és közölt a napokban az Index. A portál olvasói egy napig szavazhattak. Több mint 60 ezer szavazó 55 százaléka nem értett egyet a kórházi napidíjjal, 51 százaléka elutasította a tantdíjat, a vizitdíjat azonban az Index eredményei szerint a szavazók 51 százaléka megtartaná. Vizsgálódott a FigyelőNet is: másfél napig tartó népszavazásán mindhárom kérdésben a nemek győztek. Az összesen több mint 9500 voksoló 53,19 százaléka ellenzi a kórházi napidíj, 57,48 százaléka pedig a vizitdíj eltörlését. Legnagyobb arányban a tandíjat tartanák meg a FigyelőNet-olvasók: 57,69 százalék voksolt nemmel erre a próbanépszavazási kérdésre.
A kormány mindenesetre már készül a március 9-i népszavazás lehetséges következményeire. Horváth Ágnes egészségügyi miniszter bejelentette: ha az igenek kerülnek többségbe, a szaktárca a lehető leghamarabb törvénymódosítást kezdeményez a vizitdíj és a kórházi napidíj eltörlésére. Erre a miniszter szerint az orvosok és a betegek közötti konfliktusok elkerülése érdekében lenne szükség. Mindezt indokolja, hohy a népszavazási kérdés értelmében év végéig akkor is vizitdíjat kellene fizetni, ha az igenek kerülnek többségbe.
Medical Online
A Világbank szerint Svájc és Hollandia példáját kellene követnünk
Az egészségügyben fizetendő önrész csökkenti a szükségtelen kezeléseket, visszaszorítja a hálapénzt, és hozzájárul a pénzügyi fenntarthatósághoz. Egyebek között ezt állapította meg a Világbank tanulmánya, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez. A magyar kormány felkérésére készült tanulmány ugyanakkor megjegyzi: a költségmegosztás hatékonysága a kezelési igények csökkenésében számos tényező függvénye, beleértve a páciensek társadalmi-gazdasági és egészségügyi hátterét, illetve állapotát, a kezelés típusát és az egészségügyi szolgáltatónak nyújtott pénzügyi ösztönzőket.
A Világbank szerint 2007 januárja és augusztusa között az orvos-beteg találkozások száma 23 százalékkal, a kórházi felvételek száma 29 százalékkal csökkent az előző évihez képest, és tavaly egymillióval kevesebb receptet írtak fel, mint egy évvel korábban.
A dokumentum kitér arra, hogy a mentességi eljárások átláthatósága fontos követelmény az önrészfizetésnél, és az egyszerű alkalmazhatósággal együtt szükséges feltétele az adminisztratív költségek csökkentésének. Az önrészfizetés a rendszer pénzügyi fenntarthatóságához is hozzájárul, hiszen az évek óta deficites Egészségbiztosítási Alap 2007-ben 28,2 milliárd forint többlettel zárt. A költségmegosztás hatására a szolgáltatók 21,7 milliárd forintnyi többletbevételhez jutottak, ami a teljes egészségbiztosítási büdzsé 1,3 százalékát teszi ki.
Az előzetes magyarországi eredmények, melyeket az első hónapok adataiból lehetett kideríteni, azt sugallják, hogy a költségmegosztás magával hozhatja a várt irányokba történő változásokat, beleértve a túlzott igénybevétel visszaszorítását, a jobb bevételi gazdálkodást és a költségek mérséklését.
A Világbank szerint az eredmények biztatóak, de azt javasolják, hogy Magyarország folytassa a hatások tanulmányozását azért, hogy meg tudják határozni az esetleges negatív következményeket a szolgáltatások egyenlő hozzáférését illetően.
A vizsgálat középpontjában a háziorvosok, a szakrendelések és a kórházi ápolás állna. Az egészségügyi finanszírozás egyenlőségi vizsgálata során ellenőrizni lehetne a mentességi mechanizmusok hatékonyságát, és fel lehetne tárni az egészségügyi finanszírozási egyenlőtlenségeket, méltánytalanságot. Telefonos felméréseket lehetne végezni biztosított páciensekkel, vagy exit-felméréseket a kórházból távozó páciensekkel, hogy legyen visszacsatolás a hivatalos és nem-hivatalos fizetésekkel, a szolgáltatásokkal való elégedettséggel és más tényezőkkel kapcsolatban.
Hosszabb távon a Világbank szerint Magyarország számára Svájc és Hollandia lehetne a követendő példa: fontolóra vehetnénk a biztosítási önrész bevezetését. Törvénnyel tilthatnánk a kiegészítő egészségbiztosítást - amelyet a fizetési hozzájárulások fedezetére kötnének -, hogy meggátolják a hozzáférési egyenlőtlenségek kialakulását, valamint a pénzügyi fenntarthatóság problémáit. A szakértők szerint ugyanakkor Magyarországon érdemes foglalkozni a kiegészítő biztosítás gondolatával olyan szolgáltatások fedezésére, amelyek ez idő szerint ki vannak zárva az alapellátási csomagból, vagy "luxus jellegűeknek" minősítettek.
Az összes egészségügyi kiadás Magyarországon a GDP 8,5 százalékát teszi ki, hasonlóan más EU-országokéhoz. A páciensek által fizetett hálapénzek nagyságát a kutatók a teljes egészségügyi kiadás három százalékára becsülik. Még a hivatalos önrészfizetés bevezetése előtt is magasabb volt hazánkban a magánráfordítások aránya, mint számos más európai országban. A magánforrások között 90 százalékos részt képviselnek a közvetlen fizetések. A járóbeteg-ellátáson belül a legnagyobb tétel, amelyet magánpénzből finanszíroztak a fogászati ellátás volt.
Egyes közép- és kelet-európai országokban már valamilyen formában alkalmazzák a költségmegosztást. Bulgáriában a minimálbér egy százalékának megfelelő díjakat állapítottak meg, Szlovákia 2003-ban vezetett be felhasználói díjakat, melyeket 2006-ban eltöröltek, a gyógyszerek esetét kivéve. A Cseh Köztársaság 2008. január 1-jén vezetett be felhasználói díjakat.