Pénz juthat vissza az egészségügybe

Ezermilliárd forintos átcsoportosítást tervez az adórendszerben a kormány – jelentette be néhány napja a miniszterelnök, majd a hét elején megalakították a Kormányzati Válságmegelőző és Válságkezelő Központot is. A kabinet részletes terveiről egyelőre csupán annyi tudható, hogy az adóátcsoportosításhoz jelentősen szűkítenék a rendszerben meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten növelnék az általános forgalmi adót és egységes vagyonadót hoznának létre. Az adórendszerrel szinkronban átalakítanák a szociális és jóléti támogatásokat is, így például a tervek szerint „bruttósítanák”, majd megadóztatnák a családi pótlékot, s általában azokat a szociális és jóléti támogatásokat, amelyek ma mindenkinek alanyi jogon járnak. A háttérben folyó szakmai egyeztetésekről egyelőre kevés az információ, miután azonban a válság lehetséges időtartamáról sem lehet biztosat mondani és gyakran változnak a gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzések is, bármikor újabb és újabb katasztrófa-forgatókönyvek is előkerülhetnek – akár az egészségügyben is.
Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke kedden sajtótájékoztatón közölte: az egészségügy nem tudja elviselni az ellátásra fordított költségek csökkentését, de ilyen szándék nincs is. Szerinte válság idején is fenntartható az egészségügyi rendszer, ehhez azonban belső átcsoportosításokra lesz szükség. A jelenlegi helyzetben az a legfontosabb, hogy az ágazatra szánt költségvetési források ne csökkenjenek, ezért, ha csökken a járulék, akkor az Egészségbiztosítási Alap bevételi oldalán több adóbevételre van szükség.
A Medical Online részletekre vonatkozó kérdésére a bizottsági elnök elmondta, nem feltétlenül pótköltségvetéssel, de valamilyen technikával vagy növelni szükséges az Egészségbiztosítási Alapnak az államtól a nyugdíjasok, a gyesen lévők és más, önhibájukon kívül járulékot nem fizetők után juttatott hozzájárulását, vagy pedig a megemelt áfából, jövedéki adóból kellene egy részt visszaforgatni az alapba. Ennek elmulasztásával a járulékcsökkenés az alap kiadási oldalának csökkenéséhez vezetne. Egy erre vonatkozó kormányjavaslat akár két héten belül elkészülhet -- mondta. A Fidesz szerint azonban minden reformnak és átalakításnak csakis az lehet az alapja, hogy az egészségügynek visszajuttatják a konvergenciaprogram alapján elvont 250 milliárd forintot. „Az emberek egészségén nem lehet spórolni, különösen nem válság idején” – tette közzé a legnagyobb ellenzéki párt helyettes szóvivője, Cser-Palkovics András.
Kökény Mihály emlékeztetett, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbbi állásfoglalása is arra hívta fel a kormányok figyelmét, hogy válság idején ne csökkentsék az egészségügyre jutó kiadásokat. Bár egyelőre kevés az ezzel kapcsolatos kutatás, amellett, hogy a munkanélküliség növekedése növeli az egészségügyi ellátórendszer iránti keresletet, arra nézve is vannak adatok, hogy nehéz gazdasági helyzetben az emberek kevesebbet költenek alkoholra, cigarettára és kevesebben használnak gépkocsit, ami a környezeti viszonyok javulása miatt általában a mortalitási-morbiditási adatokban is megjelenik – mondta az egészségpolitikus. Kökény Mihály közölte: az idén nyilvánvalóan nem lehet komoly bérfelzárkóztatási programra számítani az egészségügyben, inkább a munkahelyek megőrzésére helyeződik a hangsúly. Támogatni szükséges ezért a szakképzés javítására irányuló javaslatokat; például érdemes volna ápolóképzési ösztöndíjakat bevezetni – mondta. Mindazonáltal azt is hangsúlyozta, hogy egyfajta alkalmazkodási kényszerben vannak az egészségügyi intézmények, amely érinti az ellátórendszer struktúráját, kapacitásait és működtetési formáit egyaránt. (Az Országgyűlés már elfogadta a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényt, amelynek értelmében a kórházaknak is váltaniuk kell valamely, a gazdálkodást jobban megkönnyítő, akár vállalkozó közintézetnek nevezett gazdálkodási formára.) Mint mondta, akár a komoly reformok újragondolására is kész, de érdeklődésünkre határozottam cáfolta, hogy Bokros Lajos egykori pénzügyminiszter újabb, az ÉS-ben megjelentetett reformjavaslata okán esetleg újra előtérbe kerülne az egészségbiztosítás privatizációja. Arra a kérdésünkre, hogy a korábban beharangozottaknak megfelelően várható-e egy „egészségügyi csúcs” megszervezése, Kökény Mihály azt mondta: várja, milyen javaslatokat tesz le a miniszterelnök asztalára a nemrégiben megalakított Reformszövetség – amennyiben lesz ilyen felvetés, az egészségügyi bizottság szívesen házigazdája lesz egy ilyen csúcsértekezletnek.
Arra a többektől hallott felvetésünkre, hogy a világgazdasági válság hatására vajon nem szűkülhetnek-e az uniós strukturális és kohéziós alapokban lévő, a hazai egészségügy fejlesztésére is szánt források, Kökény Mihály azt felelte: nem látja veszélyben az alapokat. Mint fogalmazott, bár jelenleg is több – például a vállalkozások élénkítését szolgáló – átcsoportosítás van a pályázati rendszerben, ez pillanatnyilag nem érinti az egészségügyet.
Hogy később mi lesz, azt persze nehéz volna megjósolni.

Köbli Anikó