A bizalom és együttműködés gyógyít

- A fejlett világ egyik legnagyobb népegészségügyi problémája lehet a jövőben a depresszió. Az egyén életminőségének romlásán kívül jelentős munkaidő kieséssel, öngyilkossági veszélyeztetettséggel jár, és sokszor évekig kezelik a fel nem ismert depresszióval élő pácienseket más betegségekkel. A félrekezelt depresszió így komoly anyagi terhet is okoz az országok gazdaságának - állítja Székely András közgazdász, programkoordinátor.
Az uniós projekt magyarországi tevékenységét Kopp Mária, az intézet igazgatója irányította. Közlése szerint céljuk az volt, hogy egy bizonyítottan hatékony, közösségi alapú beavatkozást alkalmazzanak a depresszió megfelelő kezelésére és az öngyilkossági veszélyeztetettség csökkentésére.
- A bizalmon és együttműködésen alapuló emberi kapcsolatok hálózata jelentős társadalmi erőforrás. Ezt társadalmi tőkének is nevezik a szakemberek, akik egyértelmű és szoros kapcsolatot mutattak ki a társadalmi tőke, valamint az emberek egészségi állapota, élettartama, életminősége között - hangsúlyozta az igazgató.
"A stressz, a kihívások önmagukban nem károsak, sőt a testi és lelki fejlődés alapját képezik. Ezzel szemben a krónikus stressz állapota mélyreható élettani változásokat eredményez és így valóban szerepet játszhat a legkülönbözőbb stresszbetegségek kialakulásában" - írja a Magyar Epidemiológia című szaklap szeptemberi számában megjelent tanulmányában Kopp Mária. A munkahelyi bizonytalanság, a társadalom kiszámíthatatlansága, az értékvesztés, az önértékelés és identitás zavarai, a családi vagy más személyes kapcsolatok tartós konfliktusai, valamint a tartós lemaradás élménye stresszreakciót eredményeznek. Értékelése szerint a depressziós esetek többségében a modern társadalomban egyre nehezebben kezelhető krónikus stressz következményeiről van szó. A depressziónál folyamatosság mutatható ki a szinte tisztán biológiai eredetű depressziós állapottól a jelentős mértékben környezeti hatásokra kialakuló krónikus stressz miatt kialakuló depressziós tünetegyüttesig. Lényeges azonban, hogy a megoldhatatlannak ítélt helyzetek következtében kialakult depressziós állapot, tanult tehetetlenség is agyi, biológiai, élettani következményekkel jár.
A depressziós tünetegyüttesben kétségbeesés, alvászavar, értéktelenség érzése, örömtelenség és önmarcangolás jelentkezhet.
- Fontos hangsúlyoznunk, hogy a depresszió nemcsak pszichológiai tüneteket okoz, hanem számos olyan élettani változást is elindít, melyek aztán később súlyos testi betegségekhez, például szívbetegséghez, szívinfarktushoz vezethetnek - teszi hozzá Kopp Mária.
A Magatartástudományi Intézet országos, reprezentatív felmérései szerint 1988 és 1995 között a kezelést igénylő depresszió gyakorisága jelentősen emelkedett a magyar lakosság körében: 7,5 százalékról 14,1 százalékra nőtt. 2002-ben ez az arány a vizsgált mintában 16,5 százalék volt, míg a 2006-os utánkövetéses mérésnél 20,5 százaléknak bizonyult. A kockázati tényezők között szerepel az életkor, az alacsony iskolázottság és a lakóhely, régió hátrányos helyzete is.
A depressziós tünetegyüttes nagyobb mértékben rontja az életminőséget, mint bármely más betegség, Kopp kutatócsoportjának felmérése szerint a súlyos depresszió ötszörösére növelte a korai halálozás kockázatát a 40-69 éves férfiak között. Az öngyilkosságok jelentő hányada valamilyen pszichiátriai rendellenességhez kapcsolható, melyek közt a depresszió a legfontosabb.
Az EAAD projektben Németország, Magyarország, Írország, Portugália, Anglia, Észtország, Belgium, Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Izland, Skócia, Szlovénia, Spanyolország és Olaszország vett részt. Ennek keretében Magyarországon elsőként Szolnokon és a városhoz tartozó régióban indult el közösségi alapú program, melyet Bagi Mária pszichiáter vezetett.
- Alapvető célunk az volt, hogy a helyi közösségben élő segítő szakemberek (pszichiáterek, családorvosok, tanárok, védőnők, lelkészek, a lelki elsősegély szolgálat munkatársai, rendőrök, szociális munkások és a médiumok alkalmazottai) közötti együttműködést erősítsük. Tájékoztatókat és továbbképzést tartunk számukra a depresszióról és a kezelés hozzáférési lehetőségeiről, de ennek is az volt az alapvető jelentősége, hogy kölcsönösen megismerték egymást, az egyes csoportok által nyújtott segítség felhasználási lehetőségeit - részletezi az akcióprogramot Kopp Mária.
A program eredményességét jelzi, hogy 2005-ben 57 százalékkal, míg 2006-ban 47 százalékkal csökkent a tényleges öngyilkosságok száma Szolnok városában a korábbi kilenc év átlagához hasonlítva. A Magatartástudományi Intézet 2009-től újabb négy évig végezhet egy most elnyert uniós pályázati támogatással terepmunkát e témakörben.

Mátay Anna (MTI-Press)