Indul a világ legnagyobb részecskegyorsítója (frissítve)

A berendezés másfél évtizedes konstrukciós munka végén született meg: jelenleg a berendezések tesztelése, a gyorsító részegységeinek összekapcsolása, az éles üzemre való felkészülés történik. A berendezésben az egymással szemben keringő részecskék minden eddiginél nagyobb energiával ütköznek majd össze, ezzel teljesen új távlatokat nyitva a részecskefizikai kutatások előtt - áll a CERN sajtóközleményében. Az első részecskesugár elindításának folyamata szeptember 10-én, a http://webcast.cern.chu címen az interneten is követhető lesz.
A sikerből - a CERN tagjaként - Magyarország is részesedik, miután magyar kutatók az ALICE és a CMS detektorok építéséhez csatlakoztak és aktívan részt vettek a kísérleti munkában. A szervezetnek jelenleg 20 tagországa van, és vannak olyan országok is, amelyek nem tagok ugyan, de részt vesznek az itt végzett kísérletekben, programokban, így a költségekhez is hozzájárulnak. A tagországok GDP-jük arányában osztják meg a költségeket; Magyarország 2007-ben 7 839 950 CHF-ot fizetett, mely összeg az összes hozzájárulás 0,76 százaléka volt.

Forrás: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal

Még február elején a moszkvai Steklov Matematikai Intézet kutatói vetették fel, hogy a CERN júliusra tervezett részecskeütköztetési kísérlete feltépheti az univerzum szövetét, március 21-én Luis Sancho és Walter L. Wagner indított pert a CERN és annak amerikai tudományos munkatársai ellen.
Sancho és Wagner úgy tartja, hogy a CERN hadron-ütköztető gyűrűje olyan részecskéket szabadíthat fel, amelyek felfalhatják a földet. Az általuk csak strangeletnek nevezett elméleti szinten létező anyagcsomók veszélyesek lehetnek, ha stabil állapotban vannak, töltésük pedig negatív: a normális anyag atommagjait felfalva képesek azokat szintén "furcsa anyaggá" átalakítani, a kialakuló láncreakció következtében pedig az egész bolygót a részecskék falóhadjáratának maradéka lehet.
James Gillies, a CERN sajtóképviselője szerint nonszensz a részecskegyorsító ellen indított hadjárat. A svájci intézet 2003-as, online is megtalálható biztonsági jelentése szerint az LHC nem jelent semmilyen veszélyt bolygónkra, bár van arra esély, hogy rövid ideig élő fekete lyukak, vagy az atomok protonjait elpusztító különleges mágneses jelenségek jelennek meg a kísérlet során - egyik eshetőség sem vezet krízishez.

Az első részecskenyaláb a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében (LHC - Large Hadron Collider) szeptember 10-én indul el, s a 27 kilométeres földalatti köralagútban eddig kivihetetlen kísérletek válnak megvalósíthatóvá. Így a kutatók az anyag eredetére, a sötét anyag mibenlétére kereshetik a választ, s megtudhatják, hogy milyen állapotok uralkodtak az Univerzumban röviddel annak keletkezése után - olvasható a New Scientist összeállításában.
Hogy megválaszolják ezeket a kérdéseket, a csaknem a fény sebességével (a fény sebességének 99, 9999991 százalékával) száguldó két protonnyalábot az alagút négy pontján ütköztetik. E pontokon négy óriásdetektort helyeztek el, amelyek "figyelik" az ütközés során keletkező részecskéket. A tudósok az ütköztetések "törmeléke" között új részecskéket remélnek felfedezni, amelynek révén alapvetően új információhoz juthatnak a világűr természetéről, s arról, hogy hogyan jött létre az Univerzum.
Az ütközés energiája 14 terraelektronvolt (TeV), ami hétszer nagyobb, mint amit a világ jelenlegi legnagyobb gyorsítójában, a Chicago mellett működő Fermilab Tevatronján elértek. Ami különlegessé teszi a nagy hadronütköztetőt az az, hogy ez az energia a porszemnél ezermilliárdszor kisebb terültre összpontosul. Az energia ily nagyfokú koncentrációja révén újrateremtődnek az ősrobbanás (a Big Bang, avagy a "Nagy Bumm") után közvetlenül kialakuló feltételek.
A kutatók reményei szerint a nagy hadronütköztető révén megtalálhatóvá és tanulmányozhatóvá válik a modern fizikai elméletekben a részecskék tömegének kialakulásáért felelős Higgs-bozon. Ezen kívül esetleg választ kaphatnak olyan kérdésekre, mint a gravitációs erő relatív gyengesége, a térdimenziók száma, vagy az úgynevezett szuperszimmetria. Utóbbi elmélet azt feltételezi, hogy minden ismert részecskének létezik egy eddig még fel nem fedezett nagytömegű szuperpartnere.
A nagy hadronütköztető segítségével méréseket végezhetnek az úgynevezett B-mezonokkal is, amelyek révén esetleg megfejthető az anyag és az antianyag közötti különbség. A létesítményben hatezernél több tudós dolgozik, s a kísérletek 10 milliárd dollárba, azaz 1692 milliárd forintba kerülnek.

Forrás: MTI