Vizsgálják a Covid-fertőzés teljes betegségspektrumát

A kutatás első lépéseként az orvosinformatikai rendszerben meglévő 7000 akut Covid-19 fertőzésen átesett, 700 poszt-Covid szindrómás beteg és 150000 Covid-19 elleni védőoltásban részesült egyén demográfiai, klinikai (korábbi kórtörténet, társbetegségek, kockázati tényezők, felvételi panaszok, státusz, súlyossági score-ok), laboratóriumi és képalkotó, valamint a kezelésre (specifikus és nem specifikus) és betegségkimenetelre vonatkozó adataiból .xlsx formátumú ún. „master templát” segítségével epidemiológiai adatbázist építünk.

A kutatás kiindulási alapját a retrospektív adatbázis elemzés és modellezés fogja képezni, és erre longitudinális prospektív klinikai, immunológiai, szocioökonomiai és életminőség vizsgálatok fognak épülni. A retrospektív adatbázis elemzés és a prospektív klinikai vizsgálatok során olyan eddig ismeretlen tényezők feltárását tűztük ki célul, melyek megteremtik a lehetőséget a fertőzésen még át nem esett egyének között a súlyos betegség kialakulása szempontjából leginkább veszélyeztetett személyek azonosításához, az akut és poszt-Covid-19 betegségben szenvedő egyének kockázatbecsléséhez, valamint a rendelkezésre álló gyógyszeres kezelés eddigieknél hatékonyabb megválasztásához.

Az akut Covid-19 fertőzés kezelésének és a társbetegségek – különös tekintettel a krónikus májbetegségekre és annak előrehaladott stádiumaira – hatásának jobb megismerése a rövid és hosszútávú betegséglefolyására, a jelenlegi terápiás protokollok módosítását és az egyénre szabott kezelés megvalósulását fogja elősegíteni.

A poszt-Covid kutatás várható eredményei hozzá fognak járulni a hazai populációban a Covid-19 betegség rövid- és hosszú távú következményeinek jobb megértéséhez, úgy, mint annak előfordulási gyakorisága és szervspecifikus jellegzetességei (különös tekintettel a tüdő- és szívműködésre – ez utóbbin belül a pitvari és kamrai ritmuszavarok megjelenését befolyásoló tényezőkre és a poszt-Covid aritmiahajlam elektrokardiográfiás becslésére – és az érendothel funkcionalitására). Ezáltal meghatározhatóvá válnak a poszt-Covid szindróma kialakulásának és súlyosságának klinikai és laboratóriumi előrejelző faktorai, melyek elő fogják segíteni a poszt-Covid ellátás jelenlegi protokolljának továbbfejlesztését saját intézetünkben, és struktúrális fejlődését, úgy, mint a specifikus Covid-19 klinikák létrehozását, valamint a több tudományterület szakemberei által nyújtott integrált ellátás kiépítését. Hozzájárulhatnak továbbá az ellátás és erőforrások optimalizálásához, melyben a hosszútávú szövődmények kialakulása szempontjából magas kockázatú betegek korai kiválasztása és utókezelésének előtérbe helyezése kiemelt jelentőségű.

Fontos a Covid-19 betegség életminőségre gyakorolt hatásának pontos megismerése is. A Covid-19 elleni poszt-vakcinációs védettség vizsgálatának eredményei betekintést engednek a hazai populációban a Covid-19 fertőzés elleni védekezésben használt oltások különféle aspektusaiba, mint a korábbi fertőzés és az alkalmazott vakcinák hatása az ellenanyagszintekre, a sejtes immunitásra, illetve a későbbi fertőzések bekövetkezésének valószínűségére, illetve súlyosságára. Ezen információk segítséget nyújthatnak a különböző típusú oltások esetleges eltérő hatékonyságának felismerésében az egyes szubpopulációkban, valamint a Covid-19 fertőzés kialakulása szempontjából az oltás után is veszélyeztetett populáció azonosításában. Ezek együttesen hozzájárulhatnak az oltási stratégia hatékonyabbá tételéhez.

A projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021- EGA pályázati program finanszírozásában valósul meg 960 000 000 Ft összegben.