Egyénre szabott poszt-Covid rehabilitációs program
Egyénre szabott poszt-Covid rehabilitációs program segíti a betegeket a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.
2021. májusi indulása óta eddig összesen több mint hatvan, folyamatosan pedig kéthetes váltásban 8-10 beteg vesz részt a Pulmonológiai Klinika poszt-Covid rehabilitációs programjában. A résztvevők, zömében súlyos koronavírus-betegségen átesett emberek, akik egy komplex felmérés után kapcsolódhatnak be a kéthetes kórházi irányítású ellátással induló, majd negyedéves otthoni rehabilitációval folytatódó folyamatba.
„Fáradtság, légzési nehézségek, a teljesítőképesség jelentős csökkenése – ezek a legfőbb tünetek, amelyeket a poszt-Covid ambulanciáról hozzánk kerülő betegek tapasztalnak. Ezek mellett pedig kimutatható fennmaradt légzésfunkciós probléma, illetve a röntgenfelvételeken is láthatóak a betegség nyomai – sorolta Varga János, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika docense. A szakember elmondta: a betegek rehabilitációs konzílium alapján kerülhetnek be a programba.
„A vizsgálatok, laboreredmények mellett a tesztek során megnézzük a beteg maximális teljesítőképességét: például hatperces járástávolság-tesztet, illetve kardio-pulmonális terheléses vizsgálatot végzünk, megnézzük a beteg oxigénfelvételét, szén-dioxid-leadását, folyamatos EKG regisztrálás történik, érzékeljük a beteg percventillációját, illetve azt, hogy terhelés hatására van-e jelentős oxigénszint-csökkenése – ezek az adatok mind az egyénre szabott rehabilitációs program összeállítását segítik” – részletezte.
„A teamben dolgozik a légzésrehabilitációs szakorvos mellett gyógytornász, dietetikus, pszichológus, adott esetben szociális munkás. A program tartalmaz különböző mellkasi fizikoterápiás eljárásokat, például légzőtornát, kontrollált légzési technikák megtanulását, mellkas-mobilizációt és egyénre szabott tréningprogramokat. Emellett neuro-pszichológiai felmérést is végzünk a betegek kognitív funkciójának tekintetében és az ezirányú fejlesztések is a program részét képezik” – tette hozzá a szakember.
A klinikán a folyamat során elsősorban a tüdőgyógyászati jellegű tünetekkel rendelkező betegekkel foglalkoznak, de kiszűrhetnek a megbetegedéshez kapcsolódó kognitív funkciós zavart, illetve kardiális társbetegségeket is.
„Gyakran kardiológiai konzíliumot kérünk egy beteg programjának a beállítása során, illetve vannak olyan neuro-pszichológiai fejlesztési módszerek, amelyeket próbálunk alkalmazni” – emelte ki dr. Varga János. Az érintettek kor szerinti összetételéről szólva elmondta: alapvetően 50-60 éves betegek rehabilitációja zajlik, de vannak a harmincas, negyvenes éveikben járó érintettek is.
A résztvevők általában súlyos betegek voltak: van köztük olyan, aki több mint hatvan napot töltött ECMO, vagyis műtüdő kezelésen, illetve sok beteg hosszan gépi lélegeztetett volt. De van olyan résztvevőnk, akinél felmerült a tüdőtranszplantáció lehetősége is – mutatott rá.
Miután a betegek a kórházi tartózkodás alatt elsajátították a program elemeit, a rehabilitációt otthonukban folytatják.
„Három hónap múlva térnek vissza, akkor megismételjük a kezdeti, ‘bemeneti méréseket’. Ami az eddigi tapasztalatok alapján egyértelműen kimutatható, hogy növekedett a betegek teljesítőképessége – ez mind a hatperces járástávolság teszt során, mind a kardio-pulmonális terheléses vizsgálat alatt elért maximális teljesítményben megmutatkozott. Emellett a rehabilitációs folyamat után a betegek, ideértve a már említett, a fertőzés nyomán nagyon súlyos állapotba került embereket is, jelentősebb életminőség-javulásról számoltak be. Azt tudjuk mondani, hogy gyakorlatilag maradvány nélkül vagy minimális visszamaradt tünettel tudtak gyógyulni, vissza tudtak térni korábbi megszokott életükhöz és, ami nagyon lényeges, munkájukhoz is” – összegezte Varga János.
