Virtuális valóság és egészség
A virtuális valóság (VR) egészségre gyakorolt hatásait veszi számba a HVG Extra Business.
Bármilyen izgalmas technológia is a VR, akárhány filozófiai, lételméleti, ön- és társadalomfejlesztési vagy technológiai kérdést vet is fel, ezek mellett az egészségügyi kérdések mellett nem mehetünk el, és érdemes lesz még a technológia széles körű elterjedése előtt választ találni rájuk, írja a lap.
Aki lett már rosszul 3D-s moziban a film hatására, nagyjából tudja, miről van szó. A valós világban sétálva érzékszerveink szinkronban vannak egymással, a beérkező ingereket testünk és agyunk képes kezelni. Elménk azonban megzavarodik, ha érzékszerveink egymásnak ellentmondó dolgokat tapasztalnak.
A virtuális valóságot lehetővé tevő eszközöket szakaszosan – félóránként 10–15 percnyi szünetet közbeiktatva – tanácsos használni, rontanak ugyanis a kéz–szem koordináción, az egyensúlyérzéken és több feladat egyidejű elvégzésének képességén is. Emellett akkor sem javasolt virtuális valóságba bújnunk, ha fáradtak, stresszesek, betegek, részegek vagy másnaposak vagyunk.
A témában vizsgálatokat végző Keck Center for Neurophysics idegkutatói virtuális valóságba helyezett patkányok agyműködését megfigyelve arra jutottak, hogy hiába tűnt kívülről megfigyelve az állatokon minden helyénvalónak, a hippokampuszukban – ez az a régió, amely a helyzetérzékelésért, az emlékezetért, a tanulásért és az álmodásért felelős – a neuronok mintegy 60 százaléka egyszerűen kikapcsolt. Azok az idegsejtek pedig, amelyek nem kapcsoltak ki, abnormális működést mutattak.
Az Immy Inc. headsetgyártó cég igazgatója, Doug Magyari szerint az emberek nagy részénél stressz vagy szorongás tapasztalható, amikor hosszabb ideig kell viselniük VR-sisakot. Ennek természetesen több magyarázata is lehet: az is gond lehet, hogy nem látják a külvilágot, de az is, hogy a szó szerint szemük előtt lévő képernyő bámulása kifárasztja őket.
Ha sokat játszunk, előfordulhat, hogy a játékok elemei átszivárognak a valóságba: pixelesebben látunk tárgyakat, a játékban hallható hangokat halljuk a valós életben is, vagy a valós életben is úgy reagálunk bizonyos ingerekre, mint ahogy a játékokban szoktunk. A VR által nyújtott újszerű élményeknél ez jelentős problémának ígérkezhet. Ahogyan a virtuális környezetek egyre felfoghatóbb, megélhetőbb és „érzelmesebb” környezeteket kínálnak, előfordulhat, hogy össze is fogunk keverni élményeket, és nem fogjuk tudni, hogy az egyes emlékek honnan származnak.
