Választás a Magyar Tudományos Akadémián (frissítve 2008. 05. 05. 15.20)
Minden korábbinál nagyobb figyelmet kaphat az Akadémia ma kezdődő közgyűlése, azt követően, hogy a koalíciós kormányzás megszüntével Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Molnár Károly műegyetemi rektor személyében új, eleddig nem létező miniszteri posztot hozott létre a kormányban. Mindezt nemcsak az Európa nagy részében létező gyakorlat indokolhatja, hanem az is, hogy évek óta növelni kellene a hazai K+F ráfordítások arányát. Tisztázni szükséges egyebek között az Akadémia jogi helyzetét, amely ma autonóm köztestület; egyes elképzelések szerint egyesületként, más verziók szerint közfeladatot ellátó autonóm nemzeti intézményként kellene a továbbiakban működnie. Ugyancsak megoldandó az akadémia kutatóhálózat hovatartozásának kérdése - egyes vélemények szerint nem volna okos leválasztani az Akadémiáról. "A 2005 és 2007 közötti időszakot a magyar tudománypolitika egészében, s az MTA kutatóhálózatára vonatkoztatva is versengő értékrendek s viták jellemezték. Mind a politika, mind a tömegközlés világában számos negatív ítélet fogalmazódott meg a magyar tudomány egészének, s sajátosan az MTA kutatóhálózatának teljesítményére, követett értékrendszerére és gyakorlati hasznára. Eközben maguk a kutatóhálózat vezetői is többször felvetették a
hatékonyabb vezetés, a megbízhatóbb finanszírozás és a nyitottabb gazdálkodás kérdéseit. Nagy sikere az MTA vezetésének, hogy ebben az ingadozó, csábításokkal és fenyegetésekkel teli környezetben sikerült megőriznie az MTA kutatóhálózatának integritását. Megmaradtak az intézetek, megújult a kutatócsoporti hálózat, s mindkettő az MTA felügyelete alatt maradt" - olvasható az Akadémia főtitkárának beszámolójában.
Az MTA tisztújító közgyűlése május 6-án titkos szavazással három évre megválasztja az MTA elnökét, főtitkárát, alelnökeit és főtitkárhelyettesét, a választott akadémikus elnökségi tagokat, valamint a közgyűlési állandó bizottságok választott tagjait, a Doktori Tanács tagjait és az AKT közgyűlés által választandó tagjait. Elnökjelöltek: Pálinkás József, Roska Tamás és Somlyódy László; főtitkárjelöltek: Németh Tamás, Pálinkás Gábor és Pléh Csaba.
Medical Online
| A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak egyharmada külföldön él és dolgozik. Ezeket a kutatókat próbálja bevonni - sikerrel - a magyar tudományos életbe az Akadémia két bizottsága is, amely az MTA kétnapos közgyűlésének első délutánján számolt be munkájáról. Magyar Rádió
|
Kitüntetések
Járai Zsigmondot, a Magyar Nemzeti Bank volt elnökét és Lámfalussy Sándort, az Akadémia külső tagját Wahrmann Mór-éremmel tüntették ki. Az Akadémia 1899-től jutalmazza - a névadó adományából létesített éremmel - a kereskedelem és az ipar területén elért legnagyobb eredményeket, a kutatás-fejlesztés, a gazdasági és állami élet területén kimagasló érdemeket szerzett személyeket. Az idei Akadémiai Aranyérmet Nemecz Ernő, a Veszprémi Egyetem Föld- és Környezettudományi Tanszékének professor emeritusa kapta ásványtani és geokémiai kutatásaiért. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége kiemelkedő tudományos munkásságuk elismeréseképpen tíz tudóst részesített Akadémiai Díjban. Akadémiai Díjat kapott Angeli István, a fizikatudomány doktora, a Debreceni Egyetem, Kísérleti Fizikai Tanszék nyugalmazott professzora, Benyő Zoltán, a műszaki tudomány doktora, a Budapesti Műszaki Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszéke egyetemi tanára, professor emeritusa, Bodó Imre, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum professor emeritusa, Gósy Mária, a nyelvtudomány doktora, az MTA Nyelvtudományi Intézete tudományos tanácsadója, az ELTE Fonetikai Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára.
Ugyancsak Akadémiai Díjjal tüntették ki Hajós Györgyöt, a kémiai tudomány doktorát, az MTA Kémiai Kutatóközpont Biomolekuláris Kémiai Intézete igazgatóját, Kovács Istvánt, a történettudományok kandidátusát, az MTA Történettudományi Intézete főmunkatársát, a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát, Liposits Zsoltot, az MTA doktorát, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete igazgatóhelyettesét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi tanárát. Akadémiai Díjat vehetett át Petz Dénes, a matematika tudomány doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete tudományos tanácsadója, Szabó Katalin, a közgazdaság-tudomány doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Összehasonlító Gazdaságtan Tanszéke egyetemi tanára, valamint Takács Ernő, a műszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.
