Új távlatok a gyógyításban: önmagukat átprogramozó immunsejtek
A Nagy László és csoportja által vizsgált sejtekről már kiderült, hogy közvetlen környezetük változásához alkalmazkodva képesek átprogramozni magukat, módosítani génállományuk kifejeződését, és annak megfelelően átalakítani, hogy különböző hatásokra milyen fehérjék állnak a további sejtműködés rendelkezésére – írja az mta.hu.
A Debrecenben született Nagy László hű maradt szülővárosához: nemcsak egyetemi tanulmányait végezte a hajdúsági megyeszékhelyen, jelenleg is ott él és dolgozik. Már gyermekként tudta: orvos szeretne lenni. Később, medikus korában úgy látta, az alapozó tárgyak – mint a biokémia, a genetika, a sejtbiológia – anyagában sok még a feltáratlan fehér folt. Felmerülő kérdéseire tanáraitól sem mindig kapott egyértelmű válaszokat, ami arra ösztönözte, hogy az egyetem befejezése után kutatói pályára lépjen.
A professzort azóta is a betegségek kialakulásának és gyógyításának problémái foglalkoztatják. Jelenleg a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézetében az immunrendszer sejtjeinek különböző hatásokra megváltozó génkifejeződéseit vizsgálja. A modellként szolgáló immunsejteket (pl. makrofágok, dendritikus sejtek) közel tíz évvel ezelőtt választotta kísérletei tárgyának, főként azért, mert e sejtekhez viszonylag könnyen hozzá lehet férni.
"Természetesen tudományosabb magyarázata is van a választásomnak – mondta az akadémikus. – Ezek a sejtek könnyen vizsgálhatók, külső hatásokra látványos funkcionális változásokon mennek át, így válaszreakcióikat többféle aspektusból is megismerhetjük. Továbbá tulajdonságaik, viselkedésük az élő szervezeten kívül, izolált állapotukban is megfigyelhetők."
A Nagy László és csoportja által vizsgált sejtekről már kiderült, hogy közvetlen környezetük változásához alkalmazkodva képesek átprogramozni magukat, módosítani génállományuk kifejeződését, és annak megfelelően átalakítani, hogy különböző hatásokra milyen fehérjék állnak a további sejtműködés rendelkezésére.
"A sejtet érheti külső, fizikai (pl. hőmérséklet) vagy kémiai hatás (pl. valamilyen vegyület, zsírmolekula), amely a fehérjeszintézis során okoz változást – magyarázta Nagy László. – A belső átalakulások pedig általában az úgynevezett jelpályák aktiválását vagy anyagcsere-változásokat jelentenek. Könnyű belátni, hogy a genom kifejeződésének, tehát az aktív gének számának és az egyes gének működése nyomán keletkező fehérjék mennyiségének és minőségének megváltoztatása az egyik leghatékonyabb és legspecifikusabb módja annak, hogy a sejt reagáljon az őt ért változásokra. E reakciókat igyekszünk különféle esetekben megfigyelni, például amikor egyes hormonok hatnak bizonyos sejtekre, vagy a megnövekedett zsír- és koleszterinszint hatására érelmeszesedés alakul ki.
"Csoportommal egy speciális fehérjecsalád működésén keresztül vizsgáljuk a már említett folyamatokat. Ezek a szteroid hormonreceptorok, amelyek feladata bizonyos, a sejt belsejében található zsírszerű molekulák szintjének változását lefordítani a genomkifejeződés »nyelvére«.
Ma már az új technológiai fejlesztéseknek köszönhetően az összes gén – amiben az adott receptor működése szerepet játszik – megismerhető. Ennek köszönhetően eddig ismeretlen területeket sikerült feltárnunk: közéjük sorolandók a zsíranyagcsere speciális folyamatai is, amelyek megváltoztatják az immunsejtek tulajdonságait. Aktuális eredményeink birtokában olyan betegségek kialakulására keresünk választ és gyógymódot, mint egyes krónikus gyulladásos bélbetegségek, a rheumatoid arthritis, de bizonyos tumoros betegségek kialakulásával kapcsolatban is vizsgáljuk, hogy milyen szerepük van az említett immunsejteknek a tumorok növekedésében" – tájékoztatott az akadémikus.
