A rendelkezésre álló bizonyítékok szerint különösen a szálló por és a nitrogén-dioxid felelős a demencia kockázatának növekedéséért
Szoros kapcsolatot tártak fel a demencia kockázata és a légszennyezés között
A BMC Public Health folyóiratban szeptember 2-án jelent meg az iráni Tehran University of Medical Sciences kutatóinak szisztematikus irodalmi áttekintése, amelyben összefüggést találtak a légszennyező anyagok jelenléte és a demencia kialakulásának kockázata között.
A tanulmány megállapította, hogy a magasabb légszennyezőanyag-szintek, különösen a PM2,5 finomrészecskék (<2,5 mikrométer átmérőjű részecskék, szálló por) és az NO2 (nitrogén-dioxid) krónikus expozíciója káros kognitív hatásokkal és a demencia fokozott kockázatával jár. A szálló por azért veszélyes, mert ezek a porszemek olyan kicsik, hogy lejutnak a légutak alsó szakaszába, illetve a tüdőbe. A legapróbbak a léghólyagocskákon keresztül felszívódnak és bekerülnek tüdőszövetbe, ott gyulladást okoznak, illetve vérrögösödést indíthatnak el. Ez rontja a tüdőbetegek állapotát, a keringési betegségben szenvedőknél pedig infarktust idézhet elő, trombózist okozhat.
A demencia kialakulásához számos tényező, többek között a genetikai adottságok, az életmód és a táplálkozási szempontok is hozzájárulnak. A légszennyezésnek való kitettség a témában megjelent cikkek szerint jelentős, módosítható kockázati tényezőnek bizonyult, amely összefügg a kognitív hanyatlással, az Alzheimer-kórral és a demencia más formáival. A cikkben vizsgált tanulmányok kimutatták, hogy már a PM2,5 koncentrációjának kis mértékű növekedése is jelentősen növelheti a demencia kockázatát. A most közölt szisztematikus irodalmi áttekintés (review) különböző szennyező anyagokkal kapcsolatos tanulmányokat vizsgált, beleértve a PM10, PM2,5, NO2, ózon (O3), szénpor (BC), policiklikus aromás szénhidrogének (PAH), benzol, toluol, etilbenzol és xilol (BTEX), valamint formaldehid (FA) levegőben mért koncentrációját. A Scopus, a PubMed és a Web of Science adatbázisokban a kutatók 2023. május 22-ig átfogó keresést végeztek meghatározott kulcsszavak használatával. Összesen 53 cikk került be az áttekintésbe, amelyek között hat eset-kontroll, hét keresztmetszeti és 40 kohorszvizsgálat szerepelt, amelyeket 17 országban, többségükben az Egyesült Államokban végeztek, és amelyek összesen több mint 173 millió résztvevőt érintettek. A review a légszennyező anyagok típusa és koncentrációja és a demencia közötti kapcsolatra összpontosított, a tanulmányokat az Alzheimer-kór és a nem Alzheimer-kóros demencia (vaszkuláris demencia [VaD], Parkinson-kór [PD], frontotemporális demencia [FTD] és Lewy-testes demencia [DLB]) alapján kategorizálva. A tanulmányok összesen 21 diagnosztikai módszert alkalmaztak az Alzheimer-kóros demencia diagnosztizálására és 28-at a nem Alzheimer-kóros demencia megállapítására. A legelterjedtebb módszerek közé tartoztak a Mini-Mental Status Examination (MMSE) és az agy strukturális változásainak kimutatására szolgáló orvosi képalkotó eljárások.
Az eredmények szerint az olyan légszennyező anyagokkal szembeni krónikus expozíció, mint a PM2,5 és az NO2 növeli az Alzheimer-demencia miatti hospitalizáció kockázatát, és súlyosbítja a neurokognitív zavarokat. A légszennyezés és az epizodikus memória, a hippokampusz szerkezete és az agysorvadás között is asszociáció mutatható ki. Ennek fiziológiai oka, hogy a légszennyező anyagok megzavarhatják a vér-agy gát működését, oxidatív stresszt idézhetnek elő, valamint elősegíthetik az amiloid és tau patológiát, hozzájárulva a kognitív hanyatlás kialakulásához és súlyosbodásához. Bizonyítékok utalnak arra is, hogy az olyan szennyező anyagok, mint az NO2, PM2.5 és O3 a VaD kockázatát növelik és súlyosbítják progresszióját olyan mechanizmusok révén, mint az érrendszeri károsodás és a vér-agy gát működésének zavara.
Bizonyítékok utalnak arra, hogy a PM2,5 expozíció növekedése növeli a Parkinson-kórházi kezelés kockázatát. A Parkinson-kóros betegek több mint 80%-ánál alakul ki demencia, amelynek előfordulási gyakorisága tíz év elteltével 50%-ra emelkedik.
Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint szoros összefüggés állapítható meg a légszennyező anyagoknak való krónikus kitettség és az Alzheimer-kór eredetű demencia kialakulása és progressziója között. Az eredmények rávilágítanak arra is, hogy további kutatásokra van szükség a légszennyezéssel összefüggő kognitív hanyatláshoz hozzájáruló mechanizmusok pontosabb leírásával kapcsolatban.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Does air pollution drive dementia?
Air pollution: a latentkeydrivingforce of dementia
Irodalmi hivatkozás:
M. et al., (2024) Air pollution: a latentkeydrivingforce of dementia. Mohammadzadeh, BMC Public Health, 24, 2370. doi: 10.1186/s12889-024-19918-4. https://bmcpublichealth.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12889-024-19918-4
