Szinte bizonyos, hogy megtalálták a Higgs-bozont
A Genf melletti Nagy Hadronütköztetőben (LHC) szinte teljes bizonyossággal sikerült igazolni az elemi részecskék tömegéért felelős, megjósolt, de eddig még ki nem mutatott Higgs-bozon létezését – jelentette be az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN).
Mint az az Akadémia honlapján olvasható: a nagy jelentőségű eredményt, amely óriási lendületet adhat a Standard Modellen túlmutató fizikai elméleteknek, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske és Magfizikai Intézetében értékelték a CERN-ben dolgozó magyar kutatók.
A részecskefizika Standard Modellje szerint a fizikai világ kvarkokból és leptonokból, valamint a közöttük ható erőkből áll. Még napjainkban sem ismert, hogy honnan ered ezeknek az elemi részecskéknek a tömege. A fizikusok úgy vélik, hogy az elemi részecskék az úgynevezett Higgs-térben mozogva nyernek tömeget, s abban keletkezik a Higgs-részecske is. A Higgs-tér alapvetően más sajátosságokkal bír, mint a többi fizikai jelenség: nem anyag, nem is erő, és a teret egyenletesen tölti be. A CERN óriási gyorsítójának, a Nagy Hadronütköztetőnek egyik fő célja, hogy a megjósolt részecskét kísérletileg kimutassa.
"Ez most nagy valószínűséggel sikerült" – nyilatkozta az mta.hu-nak Horváth Dezső fizikus. Az MTA doktora utalt a genfi bejelentésnek arra a részére, amely szerint az LHC-ben 4,9 szigma valószínűséggel mutatták ki azt a részecskét, amely tulajdonságai alapján valószínűleg a Higgs-bozon.
A szigma a részecskefizikai kísérletek bizonyosságát jelző, számos összetevőből álló érték. Azt, hogy a kutatók valóban a Higgs-bozont mutatták-e ki még további mérésekkel kell megerősíteni. Ezek várhatóan az év végére be is fejeződhetnek.
„A CMS-együttműködésben részt vevő magyar kutatók azonban ezután sem maradnak munka nélkül" – emelte ki Lévai Péter. A kutatóközpont főigazgatója egyfajta beugrónak nevezte a Higgs-bozonnal kapcsolatos kutatásokat, elmondta: a következő körülbelül másfél évtizedben fő feladatuk az úgynevezett szuperszimmetrikus részecskék megtalálása lesz, amely nyomán kiderülhet, hogy mi alkotja a világegyetem tömegének túlnyomó részét adó sötét anyagot és sötét energiát. Ebben segítheti őket egyebek mellett az a CERN és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont együttműködésében most épülő, és a tervek szerint 2013. január elsejétől működő adatközpont, amely a világ egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye lesz.
