Stimulánsok és ADHD
Habár évtizedek óta használatosak stimulánsok a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar kezelésében, eddig nem volt világos, hogyan érik el a kognitív funkció javulását, írja a Journal of Child Psychology and Psychiatry tanulmánya.
A Journal of Child Psychology and Psychiatry tanulmánya (How do stimulant treatments for ADHD work? Evidence for mediation by improved cognition) elsőként demonstrálja, hogy a stimulánsok a rövid távú munkamemória és az impulzusgátlás kontrolljának javítása révén javítják az ADHD-s gyermekek iskolai teljesítményét, nyilatkozta Larry Hawk.
Mint a tanulmány vezető szerzője kifejti, jól dokumentált, hogy az ADHD stimuláns kezelése révén javul a gyermekek osztálytermi viselkedése, akik így jobban képesek lesznek nyugodt ülést igénylő feladataik elvégzésére, továbbá laboratóriumi bizonyíték támasztja alá azt is, hogy a stimulánsok számos kognitív folyamatot javítanak. Így többek között a munkamemóriát, a gátlás képességét (ezt használják a gyermekek például akkor, amikor emlékeznek rá, hogy a kezüket kell felemelni, és jelentkezniük kell, ha tudják a választ egy kérdésre, és nem szabad bekiabálni a választ), vagy a hosszabb ideig fenntartott figyelmet. Mindazonáltal eddig nem mutatták ki, hogy a stimulánsok mely kognitív folyamatok javítása révén javítják az ADHD-s gyermekek iskolai teljesítményét – tette hozzá a pszichológus.
A University of Buffalo kutatói három egymást követő nyáron dolgoztak a 9-12 év közötti ADHD-s gyermekekkel (n= 82 fő). A gyermekek 1 hetes nyári táborozáson vettek részt, egy bevezető nap után 3 napon át vagy placebo, vagy alacsony, illetve közepes dózisú stimuláns kezelést kaptak, és részt vettek számos különböző típusú aktivitásban (sport, játék, művészeti, matematikai oktatás). Kimenetként a tanárok osztályozták a gyermekek osztálytermi viselkedését, számítógéppel elemezték kognitív működésüket, illetve megszámolták, hány matematikapéldát tudtak megoldani. Mint kiderült, a rövid távú munkamemória és az impulzusgátlás kontrolljának a stimuláns dózisával összefüggő javulása mutatott összefüggést a teljesítménnyel és a tanárok által adott viselkedési pontszámokkal.
A kutatók kifejtik: ezeknek az alapvető kognitív folyamatoknak a javítása nem csak gyógyszerekkel lehetséges; a gyermekek viselkedésterápiája és a szülők képzése révén, indirekt módon javítható az önkontroll képessége. A jövőbeli vizsgálatoknak azt is ki kell deríteniük – teszi hozzá Hawk –, hogy ezek a nem-gyógyszeres módszerek is a rövid távú munkamemória és az impulzusgátlás kontrolljának javítása révén fejtik-e ki hatásukat, illetve növelhető-e a hatékonyságuk akkor, ha direkt módon a kognitív működés ezen elemeit célozzák meg.
