Sokáig rejtve marad, tünetei csak a végső stádiumban jelentkeznek
A szerdától szombatig tartó hagyományos Debreceni Nephrológiai Napokról emlékezik meg az MTI tudósítása.
Idén a Nemzeti Vese Program lakosságnak szánt figyelemfelhívó akciói összekapcsolódnak a hagyományos Debreceni Nephrológiai Napokkal, amelyeken több mint ötszáz szakember szerezhet gyakorlati ismereteket.
A nephrológia - a vese belgyógyászati betegségeinek szaktudománya - debreceni szakmai programján nyitni kíván a társtudományok képviselői felé - hangsúlyozta Kárpáti István egyetemi docens, a kongresszus főszervezője a program szerdai debreceni sajtótájékoztatóján. A Magyar Nephrológiai Társaság (MNT) főtitkára hozzátette: az oktatók továbbképzéséhez "lebontják a különböző orvostudományi területek közti falakat", a képzésekbe bevonják az ápolókat és a szakorvosokat is.
Balla József, a Debreceni Egyetem (DE) Nephrológiai Tanszékének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a DE Orvos- és Egészségtudományi Centrumában hozták létre Magyarország első szervpótlást végző centrumát. A régiós ellátási központban ma már például a betegek légzési elégtelenségeit kezelő berendezés, "műtüdő" is rendelkezésre áll.
Mátyus János, az MNT Klinikai Bizottságának elnöke a hazai betegstatisztikákat ismertetve kiemelte, hogy a veseelégtelenség népbetegségnek nevezhető, hiszen közel 1 millió hazai beteget tartanak nyilván. Hozzáfűzte: jelenleg 7 ezren részesülnek művesekezelésben és mintegy 3 ezren élnek átültetett vesével.
A vesebetegség legfontosabb szövődménye a jelentősen felgyorsult érelmeszesedés, amely miatt a betegek többsége meghal, mielőtt még vesepótló kezelés válna szükségessé - magyarázta Mátyus János, aki szerint a megelőzés és a rendszeres szűrővizsgálat azért is nagyon fontos, mert a vesebetegség sokáig rejtve maradhat és klinikai tünetek csak a betegség végső stádiumában jelentkeznek.
Az egyetemi docens szólt arról is, hogy tavaly óta a későbbi stádiumban szenvedő vesebetegeknél pontosabb felismerést tudnak elérni, miután Európában is az elsők közt vezették be a hazai laborokban a vesefunkció legjobb jelzőjének tartott GFR (glomerulus filtrációs ráta) automatikus használatát.
Zoltán György, a Nemzeti Vese Program operatív igazgatója elmondta, hogy tavaly óta jelentősen, 20 százalékkal, közel ezer főre emelkedett a transzplantációs várólistán lévők száma, de ezzel együtt az elődonoros transzplantáltak száma is több lett.
Reusz György, a program szakmai igazgatója elmondta: egy képzőművészeti főiskolások által készített - és a nephrológiai napokhoz kapcsolódóan szerdán megnyitott - plakátkiállítással igyekeznek a nagyközönség számára is "fogyasztható" formában megjeleníteni a vesebetegség tüneteit és a megelőzést népszerűsíteni. Céljuk, hogy minél többen járjanak szűrésekre. A plakátok közül legalább egyet később minden háziorvosi rendelőbe eljuttatnának - tette hozzá.
