Parkinson-kóros betegek agyhullámainak egész napos rögzítése vezeték nélkül
A University of California (San Francisco) laboratóriumában 2018-ban kezdődött meg az úgynevezett adaptív mély agyi stimulációs eszközök fejlesztése.
A Nature Biotechnology folyóiratban megjelent új cikkükben pedig már arról számoltak be, hogy egy vezeték nélküli eszközzel is képesek hosszú időn keresztül rögzíteni a Parkinson-kóros betegek mély és felületi agyhullámait. A folyamatos nyomon követés előnye, hogy a betegre jellemző mintákat figyelembe véve kiterjesztett real-world adatok alapján igazítható a stimuláció a páciensek igényei szerint – és nem rövid, kórházban végzett megfigyelések alatt felvett adatokra kell támaszkodni. A hosszú rögzítési periódus másik előnye, hogy észrevehetők olyan személyre szabott, apró, mégis prediktív erővel bíró mintázatok, amelyek az egyes betegeknél a mozgáskoordinációs rendellenességek bekövetkezését jelzik előre, így az implantált DBS eszköz ennek megfelelően reagálhat. A kutatók kifejtik ugyanakkor, hogy a módszer alkalmazása igen komoly etikai aggályokat is felvet.