Nőknél különösen veszélyes a szálló por magas koncentrációja
Az IASLC 2024 World Conference on Lung Cancer nemzetközi konferencián szeptember 10-én mutatták be a British Columbia Cancer Research Institute kutatóinak előadását, amelyben a légszennyezettség, a dohányzás és a tüdőrák EGFR mutációs státusza közötti összefüggést értékelték.
Az eredmények szerint a 2,5 mikrométernél kisebb részecskékkel (PM2,5) szennyezett levegőnek való kitettség jelentősen befolyásolhatja a tüdőrákot azoknál a nőknél, akik soha nem dohányoztak, és jelentős különbségek mutatkoznak a IV. stádiumú diagnózisokban az EGFR+ betegek körében. A vizsgálat időszerűségét az adta, hogy a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC; International Agency for Research on Cancer) már 2013-ban a kültéri légszennyezést és annak fő összetevőjét, a PM2,5 részecskéket az 1. csoportba tartozó rákkeltő anyagok (Group 1 carcinogens) közé sorolta. Ebbe a kategóriába olyan anyagok, vegyületek kerülnek, amelyek humán rákkeltő hatására elegendő bizonyíték áll rendelkezésre. Kivételes esetben olyan anyag (keverék) is ebbe a kategóriába sorolható, amelynél az emberi rákkeltő hatásra vonatkozó bizonyítékok nem elégségesek ugyan, de állatkísérletekből a karcinogén hatásra vonatkozóan elegendő bizonyíték áll rendelkezésre, és az expozíciónak kitett emberekben erős bizonyíték van arra, hogy az anyag valamilyen releváns rákkeltő mechanizmuson keresztül fejti ki egészségre veszélyes hatását. Bizonyított az is, hogy a dohányzás és a tüdőrák közötti összefüggések felelősek a tüdőrákok kialakulásának többségéért, a kutatók és a közegészségügyi szakértők azonban eddig mégsem tudtak olyan összefüggést azonosítani, amely megmagyarázná, hogy miért diagnosztizálnak tüdőrákot olyan személyeknél, akik nem dohányoznak vagy soha nem dohányoztak.
A légszennyezés egyik fő szempontjának, a PM2,5 expozíciónak az időzítése és időtartama, amely a tüdőrák kialakulása és a tüdőrák kockázata szempontjából a legjelentősebb, igen nehezen írható le. A mostani vizsgálat célja a közelmúltbeli és a hosszú távú kumulatív PM2,5-expozíció rákkeltő hatása, valamint a tüdőrák EGFR-mutációs státusza közötti összefüggés értékelése volt olyan férfiak és nők esetében, akik soha nem dohányoztak.
A kutatócsoport olyan újonnan diagnosztizált tüdőrákos betegek adatait gyűjtötte össze, akik soha nem dohányoztak, és akikről a születésüktől a diagnózis időpontjáig terjedő időszakra vonatkozó lakóhelyi előzményekre vonatkozó információkkal rendelkeztek.
A kutatók a betegek lakcímei alapján végezték el a PM2,5 expozíció nagy felbontású koncentrációbecsléseit műholdas adatokból, kémiai transzportmodellekből és földi mérésekből származó információk felhasználásával olyan körülbelül 10x10 kilométeres területeken, amelyek megfelelnek az egyén által az egyes lakcímeken eltöltött időnek. A kutatók az ezek alapján megállapított éves expozíciós adatokat használták 1996-ig visszamenőleg (ekkortól váltak elérhetővé a pontos légszennyezettségi adatok). Az elemzésbe összesen 255 ismert EGFR-mutációs státuszú beteget vontak be. A nők körében szignifikáns összefüggést figyeltek meg az EGFR-mutáció és a rák stádiuma között (férfiaknál p=0,197, nőknél p<0,001). A IV. stádiumú tüdőrákkal diagnosztizált betegeknél az EGFR-mutációk magasabb arányát mutatták ki. A diagnózis előtti 3 éves kumulatív PM2,5-expozícióban is jelentős különbségeket azonosítottak az EGFR-mutációval rendelkező, soha nem dohányzó nőknél az EGFR-mutációval nem rendelkezőkhöz képest (pl. 19,0 vs. 17,3 μg/m3, p=0,031).
Ez a tendencia a diagnózis előtti 5 éves kumulatív expozíció vizsgálatakor is fennmaradt (33,7 vs. 29,5 μg/m3, p=0,024), és az EGFR-mutációra pozitív csoportban (EGFR+) magasabb expozíciót figyeltek meg. Meglepő módon ezek az összefüggések nem voltak nyilvánvalóak azoknál a férfiaknál, akik soha nem dohányoztak. Továbbá a hosszú távú expozíció, mint például a 10, 15 és 20 éves kumulatív PM2,5-expozíció sem mutatott kapcsolatot az EGFR-mutációs státusszal sem a férfiak, sem a nők esetében.
“Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a PM2.5 közelmúltbeli expozíciója potenciálisan hatással lehet a tüdőrákra azoknál, akik soha nem dohányoztak, különösen a nők körében, és jelentős különbségek mutatkoznak a IV. stádiumú diagnózisokban az EGFR+ betegek körében” - összegezte az eredményeket a kutatás vezetője, Dr. Yixian Chen. “További vizsgálatokra van szükség annak megerősítésére, hogy a PM2.5 kitettség 3-5 éven át tartó mérése megfelelő-e a tüdőrák kockázatának felméréséhez.”
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Air pollutionraises lung cancer risk for women
PM2.5 Exposure May Affect Lung Cancer in WomenWhoHaveNeverSmoked
Irodalmi hivatkozás:
International Association for the Study of Lung Cancer (IASLC): PM2.5 Exposure May Affect Lung Cancer in WomenWhoHaveNeverSmoked