Nobel-díjas tudóst fogadtak Szegeden

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ünnepségen elmondta, Szegeden Magyarország legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje valósult meg. Bár az ELI-ALPS-ban alapkutatás folyik, az itt keletkező eredményeket a későbbiekben az alkalmazott kutatás fázisában számtalan tudományterületen hasznosíthatják majd. A tudományos beruházás láthatóvá tette Magyarországot a nemzetközi kutató közösség, a világ fizikusai, kémikusai, matematikusai és biológusai előtt, sőt a központba az ipar területéről is érkeznek felhasználók. A politikus leszögezte: a központ hatalmas lökést adott az ország innovációs versenyképességének. Az ELI-ALPS partnereivel és az együttműködő felsőoktatási intézményekkel nagy mértékben hozzájárul Magyarország munkaerőpiacának és tudásalapú társadalmának megerősítéshez.

Magyarország a legjobb döntést hozta a miniszter szavai szerint, amikor Gérard Mourou kezdeményezésének fontosságát felismerte és támogatta, és olyan független kutatóintézetet hozott létre, amely színvonalában és eredményességében egyaránt a világ élvonalában áll. Nincs a világon még egy olyan intézmény, amelyben hasonló infrastruktúra áll a kutatók rendelkezésére. A központ az első, ahol a fény és anyag kölcsönhatásának vizsgálata minden eddiginél nagyobb intenzitás mellett válik lehetővé. Az ELI-ALPS-nak az anyag-, az orvostudományban, a fizikában, a kémiában, a biológiában és a környezetvédelem területén is óriási jelentősége van – sorolta Palkovics László, hozzátéve, az itt elvégzett kutatások a rákgyógyítás, a 4D képalkotás, az orvoslás, az éghajlattan és az energetika területén is óriási változásokat hozhatnak, és számos új kutatási területet nyithatnak meg.

A központ szomszédságában tudományos innovációs park épül. A kormány öt másik városban is folyó, hasonló beruházással támogatja az együttműködést az egyetemi, ipari és a kutatási szereplők között, olyan ökoszisztémát alakít ki, amely egyszerre segíti a felsőoktatási, tudománypolitikai és gazdaságfejlesztési és munkaerőpiaci célokat.

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, az intézmény főbejáratához vezető sétányon kialakított lézertörténeti idővonalon másodjára szerepel a francia tudós neve: először az lézerimpulzus-erősítés forradalmi módszerének kidolgozásáért, majd az évtizedes munkájáért odaítélt Nobel-díja okán.

Gérard Mourou beszédében kitért a magyar lézerkutatókkal folytatott évtizedes közös munkájára, és felidézte az ELI-projekt megvalósításához vezető, 2005-ben indult folyamatot. Gérard Mourou 1985-ben írta meg tanítványával, Donna Stricklanddel közösen a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásáról írt forradalmi jelentőségű tanulmányát, amelyért idén a Nobel-díjat kapták. Munkájuk eredménye nélkül körülményesebb lenne a szemműtétek elvégzése, fájdalommentesebbek lettek a műtétek, gyorsabban gyógyulnak a betegek. Ugyanis, ha rövidebb impulzusokban adagolják az energiát egy biológiai szövetbe, akkor jóval kevésbé melegszik fel, és jelentősen kisebb mechanikai roncsolódás éri a műtét környéki területeket. Ezek a lézerek nagy segítséget nyújtanak az ultragyors időskálán lezajló biológiai folyamatok vizsgálatában is, mert egy pillanatképet tudnak adni a folyamatról. Minél rövidebb impulzusú egy lézer, annál pontosabban meg lehet megmondani, hogy egy kémiai folyamat vagy egy biológiai reakció során mi történik az adott rendszerrel.