Nemcsak közvetlen, hanem közvetett élettartam-csökkenést is okozott a Covid-19

A kutatók 18 európai ország 289 millió felnőtt lakosának adatait elemezték 2020 és 2022 között Markov-modellek segítségével az egészségügyi átmenetek nyomon követésére, és feltárták, hogy az elvesztett életévek (PYLL; Person-years of life lost) a nemek között nem egyenletesen oszlottak meg: a férfiak 1,5-szer több életévet vesztettek, mint a nők, ami az egyes országokban tovább mélyítette a várható élettartamban a nemek között már amúgy is meglévő különbségeket.

Az olyan tényezők, mint a késedelmes egészségügyi ellátás, a mentális egészséggel kapcsolatos problémák és a gazdasági instabilitás a járvány által okozott közvetlen elhalálozáson túl további korai halálesetekhez vezethettek - bár továbbra is kihívást jelent a Covid-19 okozta halálesetek megkülönböztetése a pandémiával kapcsolatos zavarokhoz közvetetten kapcsolódó halálesetekétől - beleértve a Covid-19 esetleges téves haláloki besorolását például a végstádiumú betegségben szenvedők esetében. Az eddigi ismereteink kritikus hiányossága volt annak feltárása, hogy ezekből az elvesztett évekből hány volt rokkantságtól mentes, mivel az idősebbek és a már meglévő betegségben szenvedők nagyobb kockázatnak voltak kitéve. Az English Longitudinal Study of Ageing (ELSA) és a Survey for Health, Ageing, and Retirement in Europe (SHARE) adatainak felhasználásával ez a tanulmány ezt a hiányt kívánta pótolni a világjárvány közvetlen és közvetett hatásai miatt elvesztett életévek (PYLL) vizsgálatával.

A Markov-modellek nyolc egészségi állapotba sorolták az egyéneket, kezdve a teljesen egészséges személyekkel, majd folytatva a kognitív károsodások, a szív-érrendszeri betegségek, a rokkantság, a demencia és végül a halál különböző kombinációin keresztül. A tanulmány több forrásból származó halálozási adatokat integrált, beleértve a nemzeti statisztikai adatokat is, miközben két forgatókönyv segítségével különbséget tett a Covid-19 halálesetek és a nem-Covid eredetű többlethalálozás között, hogy a lehetséges téves besorolásokat is képes legyen kezelni. Az egyik forgatókönyv a nem-Covid okozta halálesetek tényleges csökkenését feltételezte, míg a másik forgatókönyv a halotti bizonyítványokon a várható nem-Covid okozta halálesetek Covid-19-cel való lehetséges helyettesítését vette figyelembe. A pontosság biztosítása érdekében a kutatók statisztikai szimulációkat végeztek, hogy 95%-os bizonytalansági intervallumokat hozzanak létre.

Az alacsonyabb oltási arányú és gyengébb gazdaságú országokban volt a legmagasabb az életévveszteség, ami megmutatja, hogy a közegészségügyi felkészültség hogyan alakította a világjárvány kimenetelét. A tanulmány megállapította, hogy 2020 és 2022 között a 18 vizsgált országban 16,8 millió emberév (95%-os bizonytalansági intervallum: 12,0-21,8 millió) veszett el. Ebből 11,6-13,2 millió év a regisztrált Covid-19 halálesetekre vezethető vissza, míg 3,6-5,3 millió év a nem Covid okozta többlethalálozáshoz kapcsolódik, amely az egészségügyi ellátás zavarainak vagy a megfékezési intézkedések nem szándékolt következményeinek tulajdonítható.

Meglepő módon a modell szerint ezeknek az elvesztett éveknek közel 60%-a rokkantságmentes lett volna, ami azt jelenti, hogy sok idő előtt elhunyt személy a világjárvány előtt jó egészségnek örvendett.

Az elvesztett életévek terhe az idősebb felnőttek körében volt a legnagyobb, a PYLL 60%-a a 80 év feletti, 30%-a pedig a 65 és 80 év közötti korosztályban fordult elő. Ráadásul a 80 év felettiek körében az elvesztett életévek csaknem felét rokkantság/fogyatékosság nélkül élték volna le, ami megkérdőjelezi azt a feltételezést, hogy a világjárvány elsősorban a gyenge testalkatú egyéneket érintette.

A tanulmány az egyes országok között is szembetűnő eltéréseket talált. Az alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel rendelkező országokban (pl. Észtország, Lengyelország) magasabb volt az egy főre jutó PYLL, és aránytalanul több a fogyatékosság nélkül elvesztett év, míg ezekben a mutatókban Svédország és Svájc teljesített a legjobban. Fontos, hogy az alacsonyabb jövedelmű országok nemcsak több teljes életévet veszítettek, hanem több egészséges, fogyatékosságmentes évet is.

Emellett a 35 éves korban várható élettartam 2021-ben akár 2,8 évvel is csökkenhetett, és ennek a veszteségnek több mint kétharmada a fogyatékosságmentes éveket érinti. A 18 vizsgált ország közül egyedül Svédországban volt tapasztalható, hogy a várható élettartam 2022-re majdnem teljesen visszaállt a járvány előtti szintre.

A Covid-19 haláleseteken túl a nem Covid-eredetű halálozás 2020 és 2022 közötti növekvő tendenciája azt sugallta, hogy a világjárványhoz kapcsolódó egészségügyi ellátási zavarok tartós hatást gyakoroltak. Míg a Covid-hoz kapcsolódó PYLL az oltási lefedettség bővülésével csökkent, a nem-Covid eredetű halálozás tovább nőtt, különösen az idősebb felnőttek körében.

A magasabb oltási lefedettség és az egy főre jutó GDP egymástól függetlenül alacsonyabb PYLL-hez társult. Mindkét tényező hozzájárult a közvetlen Covid-19 halálozásból és a közvetett nem-Covid többlethalálozásból eredő életévveszteség mérsékléséhez. Ezek az eredmények rávilágítanak a világjárvány szélesebb körű hatásaira, és alátámasztják, hogy rugalmasabb egészségügyi rendszerekre van szükség a jövőbeni közegészségügyi válságokra való jobb felkészültség eléréséhez.

Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:

COVID-19 cutmillions of healthy life years across Europe, study shows

Direct and indirectimpacts of the COVID-19 pandemic on life expectancy and person-years of life lost with and without disability: A systematic analysis for 18 European countries, 2020–2022

Irodalmi hivatkozás:

AhmadiAbhari, S., Bandosz, P., Shipley, M. J., Lindbohm, J. V., Dehghan, A., Elliott, P., & Kivimaki, M. (2025). Direct and indirectimpacts of the COVID-19 pandemic on life expectancy and person-years of life lost with and without disability: A systematic analysis for 18 European countries, 2020–2022. PLOS Medicine, 22(3), DOI:10.1371/journal.pmed.1004541 https://journals.plos.org/plosmedicine/article?id=10.1371/journal.pmed.1004541