hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.
hirdetés

 

Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszei Ekimov kapja a kémiai Nobel-díjat

A kvantumpöttyök felfedezéséért és előállításáért Moungi Bawendi, Louis Brus és Alekszei Ekimov kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az akadémia közleménye szerint a díjazottak – akik mindhárman az Egyesült Államokban dolgoznak a nanotechnológia egy fontos magját vetették el. A kvantumpöttyök (vagy kvantumpontok) ma már megtalálhatók tévékészülékekben és LED-lámpákban, de segítik a sebészek munkáját is.

A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak egyenlő arányban. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

*

A kvantumpontok a nanotechnológia legkisebb eszközei, és ma már számos gyakorlati alkalmazásuk létezik a ledes tévéktől a lámpákig, sőt a tumorsebészetben is alkalmazzák őket, írja közleményében az MTA.

A díjazottaknak sikerült először olyan parányi nanorészecskéket előállítaniuk, amelyek tulajdonságait már kvantumos jellegzetességeik határozzák meg. A Kémiai Nobel-bizottság elnöke, Johan Åqvist elmondta, hogy a kvantumpontok elképesztő tulajdonságokkal bírnak, a színük például a méretüktől függ. A fizikusok az elméleti kutatásokból már régen tudták, hogy a nanométeres mérettartományban a kvantumos jelenségek a részecskék méretétől függenek, de a díjazottak előtt senkinek sem sikerült a valóságban szándékosan létrehozni ilyen részecskéket, ezért sokan szkeptikusak voltak az elméleti ismeretek gyakorlati jelentőségét illetően.

Alexei Ekimov az 1980-as évek elején sikerrel hozott tudatosan létre olyan nanorészecskéket tartalmazó üveget, amelyben megjelent a méretfüggő kvantumos jelenség. Néhány évvel később Louis Brus bizonyította először, hogy folyadékokban is létezhet a méretfüggő kvantumeffektus. A kilencvenes évek elején pedig Moungi Bawendi kutatásai forradalmasították a kvantumpontok előállítását, és fejlesztései révén szinte tökéletes nanorészecskéket sikerült előállítani. Ezen áttörés nélkül nem volt elképzelhető a kvantumpontok ipari alkalmazása.

Ébren töltött időnk jelentős részében kvantumpontokat nézünk, hiszen a QLED-kijelzők nevében a Q betű a kvantumpontot rövidíti. Sok televízió és számítógép-monitor működik ezzel a technológiával, de a LED-lámpák színét is lehet velük befolyásolni, a sebészek pedig kvantumpontok segítségével világítják meg a különféle szöveteket. A kutatók szerint a kvantumpontok a jövőben még sokkal szélesebb körben lesznek alkalmazhatók, a hajlítható elektronikai eszközöktől a mikroszkopikus szenzorokig.

*

Alfred Nobel számára egyértelműen a kémia volt a legfontosabb tudományág, hiszen vegyipari fejlesztéseiből szerezte azt a vagyonát, amit a végrendeletében a díjak fedezetére fordított. A róla elnevezett díj alapítója a fizika után (amelyet a kor közvélekedése a természettudományok csúcsának tekintett) közvetlenül a kémiát említette alapító okiratnak is tekinthető végrendeletében. Az eddigi több mint 120 év során összesen 114 kémiai díjat ítéltek oda 191 tudósnak, akik között nyolc nő volt. A legfiatalabb díjazott a 35 éves Frédéric Joliot-Curie (Marie Curie veje), a legidősebb (97 éves) pedig a 2019-ben kitüntetett John B. Goodenough volt, aki egyúttal az összes kategória legidősebb díjazottja, írja az MTA.

(forrás: MTI, mta.hu)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink