Mitől torpan meg olykor a tudomány?
Mi okozza, hogy sokszor hosszú ideig észrevétlenek maradnak a szakma előtt egyes tudományos eredmények, majd hirtelen törnek be az akadémiai kánonba? – idéz fel egy régi kérdést a NOL.
Gregor Mendel, a brünni Ágoston-rendi kolostor szerzetese az 1860-as évek elején borsókísérletei közben felfedezte a modern genetika alaptörvényei, ám munkájának értékét csak a század elején, a kromoszómák leírása és a statisztika fejlődése nyomán ismerték fel – emlékeztet a lap. Az Indianai Egyetem Bloomington Informatikai Központjának kutatói az USA Tudományos Akadémiája lapjában (PNAS) a napokban érdekes statisztikákat közöltek a hasonló sorsú felfedezésekről és azokról a tudományágakról, amelyek esetében a leggyakoribbak az ilyen késői elismerések.
Flammini és munkatársai több mint száz év tízmilliónyi tudományos közleményét tekintették át, s ennek alapján jutottak érdekes megállapításaikra. Kiderítették például, hogy a 15 legismertebb ilyen felfedezés közül négy több mint száz évig maradt méltatás nélkül. A tudományágak közül a legtöbb kudarc az elméleti fizikát, a kémiát, a multidiszciplináris tudományokat, majd a matematikát érte, de kétségkívül előkelő helyet foglal el a listán az általános orvostudomány, a belgyógyászat és a sebészet is. A lista összeállításához használt számításnál a kutatók megnézték a közlemények születésének idejét, a legtöbb hivatkozás évét, a teljes idézettségi idősort és az újrafelfedezés évét. A legtöbb Csipkerózsika-álmot alvó közleményt épp a mostani kutatást megszellőztető PNAS mellett a világhírű Nature és a Science közölte.
E hibernációra a legnagyobb esélyük azoknak az eredményeknek van, amelyek egyben utat nyitnak egy új tudományterület felé – olvasható a nol.hu-n.
