Mit mond a tudomány az atlanti étrendről?
Újabb étrend hódít, az atlanti, ami tulajdonképpen a mediterrán étrend oldalágának is tekinthető, írja a hvg.hu.
Maria del Mar Calvo Malvar, a Santiago de Compostelai Klinikai Egyetemi Kórház laboratóriumi orvostudományi specialistája mindenekelőtt az étrend apróbb részleteit elemezte. Az északnyugat-Spanyolországból és Észak-Portugáliából származó atlanti étrend a friss, szezonális és helyi forrásból származó összetevőkre helyezi a hangsúlyt. A szakember szerint az alapvető élelmiszerei közé tartoznak a gyümölcsök, zöldségek, különösen a káposztafélék, a teljes kiőrlésű kenyér, a burgonya, a hal és a tejtermékek. A halakat és a tenger gyümölcseit pedig hetente legalább 3–4 alkalommal kell fogyasztani. Az olívaolaj az elsődleges főzésnél, sütés helyett pedig inkább gőzöléssel, főzéssel vagy párolás készítik az ételeket.
A mediterrán étrend is gazdag teljes kiőrlésű gabonákban, gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben és olívaolajban, azonban – magyarázza a szakember – ezekben a csoportokban elfogyasztott élelmiszerek azok, amelyek megkülönböztetik a kétféle étrendet. A brokkolit, káposztát, kelkáposztát és más zöld levelű zöldségeket bőségesen fogyasztják az atlanti konyhában. A hal- és tejtermékek fogyasztása is magasabb ebben a gasztronómiában, és a bor elsőbbséget élvez a sörrel szemben.
Míg a mediterrán étrend és a dél-európai atlanti étrend egyaránt magában foglalja a friss hal és tenger gyümölcseinek fogyasztását, ez utóbbi nagyobb hangsúlyt fektethet a tipikus atlanti tenger gyümölcsei, például tőkehal, lazac, garnélarák, a szardínia és helyi kagyló fogyasztására – állítja Alberto Coelho, a Santiago de Compostelai Egyetem kémiaprofesszora. Emellett sovány húsok, baromfi és vad fogyasztása is megengedett esetenként.
Madridi, portói és harvardi kutatók tanulmánya már 2021-ben kimutatta, hogy azoknál a 60 év feletti felnőtteknél, akik az atlanti étrendet követik, alacsonyabb a halálozási kockázat. Calvo Malvar laboratóriumának kutatói pedig arra találtak bizonyítékokat, hogy ez az étrend az anyagcserére is előnyös hatással lehet. A JAMA Network folyóiratban közzétett legfrissebb tanulmányból pedig az derült ki, hogy az atlanti étrend összefüggést mutatott az egészséges bélmikrobiótával és a különböző szív- és érrendszeri kockázati tényezők alacsony szintjével, mint például a koleszterin, a trigliceridek, a C-reaktív fehérje (gyulladásjelző), az inzulinrezisztencia, a vérnyomás, a testsúly és a derék kerülete.
