Még nem ismerjük teljeskörűen a klímaváltozás egészségügyi hatásait
A Nature című tudományos folyóiratban megjelent egy áttekintő cikk arról, hogyan hat a folyamatosan változó éghajlat az emberiségre, írja a Magyar Hírlap.
2024 lehet a valaha mért, legforróbb év – írja a Magyar Hírlap szerint Dan Mitchell, a Bristoli Egyetem klímakutatója és egészségtudományi szakértője, aki az Egyesült Királyság éghajlatváltozással kapcsolatos egészségügyi kockázatainak felmérését végző programot vezeti.
A kutató kiemeli, hogy a globális felmelegedés nem csupán extrém esetekben (például hőgutában elhunyt ezrek Mekkában) veszélyes, hanem azokra a krónikus egészségügyi problémákra is hatással van, amelyek az embereket hetekig vagy akár hónapokig sújtják egy-egy hőhullám után. Az idősek és a csecsemők szervezete különösen érzékeny, mivel a nappali hőség stresszt okoz, míg az éjszakai meleg miatt a test nem tud megfelelően regenerálódni.
A hőség egészségügyi hatásai:
Vesebetegségek alakulhatnak ki a kiszáradás és az elektrolit-egyensúly zavara miatt.
A forró éjszakák miatti rossz alvás rontja a testi és lelki egészséget. Az alváshiány miatt romlik a kognitív teljesítmény, gyengül az immunrendszer, és ezek a problémák idővel hirtelen felerősödhetnek.
A várandós nők és a magzatok számára a hőség rendkívül veszélyes. Egy kutatás szerint az anyaméhben átélt oxigénhiány és kiszáradás növelheti a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát felnőttkorban, akár évtizedekkel később is.
A klímaváltozás egészségügyi következményeit még nem ismerjük teljeskörűen – jegyzik meg a cikkben.
