Maláriabiztos szúnyog
Egy amerikai kutatócsapatnak sikerült úgy megváltoztatni a szúnyogok genetikai állományát, hogy azok immunisak legyenek a malária kórokozójára. A szúnyogmutánsok szabadon eresztve kiszoríthatnák a vadon élő populációkat, így meg lehetne fékezni a betegség terjedését.
A maláriát a plazmódium nevű egysejtű váltja ki, és az Anopheles szúnyognem nőivarú egyedei viszik át az emberre.
Eddig minden hasonló kísérlet kudarcot vallott, a szúnyogok minden egyes alkalommal megfertőződtek. Ha csak egyetlen parazita bejut a szúnyog szervezetébe, és megfertőz egy embert, nem ér semmit a próbálkozás – fejtette ki Michael Riehle, a kutatás vezetője. Az eredmények a Public Library of Science Pathogens című lapban jelentek meg.
Riehle, aki az Arizonai Egyetem entomológusa, kollégáival együtt molekuláris biológiai módszerekkel vitt be bizonyos genetikai információt a szúnyog genomjába, majd a szúnyogpetékbe. A következő generáció már a módosított genetikai anyaggal rendelkezik, és tovább is örökíti azt. A mesterségesen létrehozott DNS folyamatosan bekapcsolt állapotban tartja egy, a metabolikus folyamatokban fontos jelátvivő molekula (Akt) génjét. A jelátvivő pedig segít az immunrendszernek, hogy legyőzhesse a fertőzést.
A kutatócsapat választása az Anopheles stephensi szúnyogfajra esett, amely az indiai szubkontinensen terjeszti a maláriát. A genetikailag módosított szúnyogot maláriával fertőzött vérrel etették, a plazmódiumok mégsem fertőztek meg egyetlen rovart sem. Ez még a kutatókat is meglepte.
Mint Riehle a ScienceDaily-nek elmondta, a következő, az eddigieknél is nehezebb lépés annak megoldása lesz, hogy a genetikailag módosított, malária-biztos moszkítók visszaszorítsák a maláriát terjesztő társaikat.
Évente több mint 250 millió ember betegszik meg maláriában, jelenleg nincs működő védőoltás ellene. A WHO becslései szerint közülük mintegy egymillióan meghalnak, nagy részük gyermek. Az esetek 90 százaléka Afrikában, a Szaharától délre fordul elő.
MTI, medicalonline