Magyarország felett a lég: maga a méreg
A hazai levegő szennyezettsége is hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarországon másfél-kétszer többen halnak meg kardiopulmonális megbetegedésekben és tüdőrákban, mint az egyébként hasonló történelmi-gazdasági adottságokkal bíró Szlovákiában vagy Csehországban – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
Európa légszennyezettségi és korai halálozási térképét összevetve hívta fel erre az összefüggésre a figyelmet dr. Losonczy György, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika igazgatója.
Az Egészségügyi Világszervezet és az Európa Tanács javaslatára folyamatosan mérik, illetve becsülik Európa légszennyezettségét, ezen belül a 10 és a 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű szállópor-koncentrációt. A 10 mikronnál nagyobb részecskék nem kerülnek a felső légutaknál mélyebbre, az ennél kisebbek bejutnak a hörgőrendszerbe. Ma a legveszedelmesebbnek a 2,5 mikronnál kisebb részecskéket (PM 2,5) tartják, mert igazolódott, hogy ez a méretű szennyeződés lejut a léghólyagocskákba is, sőt bekerül a véráramba, ahol vérrögképző hatású. Ezek ezért nemcsak pulmonális, hanem – még inkább – szív- és érrendszeri kockázatot jelentenek.
A 2,5 mikronnál kisebb szemcseméretű porszennyezettség kimagasló Közép- és Kelet-Európában, ezen belül főként Magyarország középső és keleti területein. Ez egyértelmű összefüggést mutat a kardiopulmonális megbetegedések (szívinfarktus, hörghurut, asztma) és a tüdőrák gyakoriságával.
A korábbi európai vizsgálatok azt is igazolták, hogy a PM 2,5-szennyezettség sikeres, tartós csökkentése után, a következő 5–10 évben csökken a halálozási kockázat is – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján.
