A levegőszennyezés már a fiatalokban is szívgyulladást okoz
Nem kevés vizsgálat végződött ezidáig azzal az eredménnyel, hogy a szennyezett levegő károsíthatja a szívet és megnöveli a szívbetegségek, a szívroham kockázatát.
A legújabb kutatás, amelyet balesetben elhunyt fiatal emberek szívének halál utáni vizsgálatára alapoztak, megállapította, hogy már egészen fiatalon meglátszik a levegő szennyezettségének hatása a szívük állapotán. A levegőben található nem-organikus szennyezőanyagok károsító hatását pedig fokozzák az elpusztult baktériumrészecskék tömegei, amelyek szintén ott lebegnek a levegőben. (A baktériumok különféle forrásokból kerülnek a levegőbe: például a talajból, trágyából.) A vizsgálók eredményeikről egy pár napja tartott kaliforniai konferencián számoltak be.
A baktériumdarabkák (endotoxinok) a szennyezőanyagokra telepednek rá, és ezekre tapadva utaznak – ami a légszennyezést még problematikusabbá teszi. Bejutva a szervezetbe, az endotoxinok gyulladásos reakciót váltanak ki a városlakó fiatal emberek szívizmaiban.
Rodolfo Villarreal és munkatársai, a Montanai Egyetem kutatói jutottak erre az eredményre a Mexico City-ben működő Nemzeti Gyermekgyógyászati Intézet munkatársainak közreműködésével.
A kutatás során 21 fiatal szívének állapotát vizsgálták meg. Átlagéletkoruk 18 év volt, Mexico City-ben laktak, és balesetben haltak meg. Egy részük a város északi felében élt, más részük a déli felében, és a két városrész levegőjét szennyező anyag eltérő típusú volt – eltérő hatást váltott ki.
Mexico City az egyik legrosszabb levegőjű város Észak-Amerikában, különösen a mikroszkopikus porszennyezettsége nagy. Méghozzá az olyan porrészecske-szennyezés, amely kisebb 2,5 mikrométer átmérőnél. Ez a mérete a füstben és a ködben található részecskéknek. Könnyebben bejutnak a szervezetbe, mint a nagyobb szennyező anyagok, mert azokat a szervezet védőmechanizmusai kiszűrik. Ha viszont már bejutottak a szervezetbe a mikroszkopikus részecskék, akkor különböző helyekre vándorolnak, beleértve a szívet, ahol károsodást, betegséget okoznak.
A szervezet gyulladással reagál a mikroszkopikus porrészecskékre és a baktérium-darabkákra. A gyulladással megkísérli eltávolítani az idegen anyagot. Mivel a levegőszennyezettség krónikus, azaz folyamatosan fennáll, krónikus gyulladás alakul ki az érintett szervben, például a szívben.
A levegőszennyezettségi mérésekből kiderült, hogy Mexico City északi és déli felének levegőszennyezettsége minőségében különbözik. A déli városrészben sokkal nagyobb az endotoxin-szint, mint az északi részen. Állatkísérletekből az is kiderült, hogy a déli városrész levegőjének kitett kísérleti állatnál erősebb gyulladás lépett fel a szívizomban, mint az északi városrész levegőjének hatására. A kutatók feltételezik, hogy a baktériumdarabkák a bűnösek.
A balesetben elhalt fiatalok közül 6 a déli városrészben, 15 az északiban élt. A szív vizsgálata alapján megállapították, hogy mind az északi, mind a déli részen élt fiatalok szíve gyulladás jeleit mutatta. De a déli városrészben lakott személyek szívizmaiban erősebb volt a gyulladás, emelkedett szintet mutattak bizonyos, a szívbetegségre, szívizom-sejtelhalásra jellemző értékek (IL-1-béta, TNF-alfa, CD14).
A szennyezett levegő krónikus gyulladást okoz a szívben, már a fiataloknál is – vonták le a következtetést a kutatók –, ami ha nem nyilvánul is meg azonnal és közvetlenül betegségben, a kor előrehaladtával szívbetegséget okozhat.
