Magyar kutatók a Nipah-vírus nyomában Bangladesben
Egy magyar fejlesztésű mobillabor és a magyar kutatók által alkalmazott módszer évről évre ezrek életét mentheti meg, írja a 24.hu.
Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársa és PhD-hallgatója, Tóth Gábor Endre december végétől egy hónapot töltöttek Bangladesben a Nipah-vírus nyomában. Nekünk, magyaroknak ugyan nem mond sokat, de szakembereink munkája, a magyar fejlesztésű mobillabor és az általuk alkalmazott módszer évről évre ezrek életét mentheti meg, illetve kisebb-nagyobb helyi, netán régiós járványok megelőzését segíti.
Kezdjük a helyszínnel, hiszen ki ne akarna a magyar télből egy egész hónapot a festői Dél-Ázsiában tölteni? Csakhogy Banglades, a világ egyik legsűrűbben lakott országa egyáltalán nem festői hely. Sőt, nyoma sincs már a természetes környezetnek, a tájban rizsföldek és városok keverednek, szinte csak elvétve látni egy-egy facsoportot – azok is jellemzően gyümölcsfák.
A legfeltűnőbb viszont a számunkra teljesen elképzelhetetlen tömeg, a zsúfoltság mindenütt – meséli a 24.hu-nak Kemenesi Gábor. Persze a virológus nem nyaralni ment oda, ám programja sokunk számára még így is inkább valósággá vált horrorjelenetek sora.
A kutatók tetőtől talpig védőruhába öltözve speciális „nejlont” fektetnek a földre egyes fák körül. A fákon száz- és ezerszám alszanak a csaknem méteres szárnyfesztávú gyümölcsevő denevérek, esőpermetként szórják az emberek nyakába a guanót és a vizeletet. Ők pedig ezt gyűjtik össze számtalan helyszínről, keresztül-kasul bejárva az országot.
A Nipah ugyanis egy denevérekben tenyésző vírus, amely olyan „nagykutyák” társaságában szerepel az Egészségügyi Világszervezet úgynevezett priority diseases listáján, mint például az ebola vagy a Covid-19. Ezek a különös figyelmet igénylő, nagy kockázatot jelentő betegségek és kórokozóik.
(...)
A tudomány egyelőre csak szalad a Nipah után, a két magyar kutató feladata egy olyan módszer gyakorlati tesztelése volt, amivel nemcsak a járvány terjedését lehet megszakítani, de végre proaktívan léphetünk fel a vírussal szemben. Útjukat tudatosan szervezték a téli „pálmalészüret” idejére. A kórokozó ugyanis állandóan jelen van a denevérekben, de intenzitása folyton változik az egyes kolóniákban, más-más időpontokban van csúcson a vírusszám.
Egy magyar fejlesztésű mobillaborral ott a helyszínen három órán belül ki tudtuk mutatni a vírus jelenlétét és további 6 órán belül a vírus genomszekvenciáját is. Ehhez kellett a fent már említett személyes vizeletgyűjtés, de nagyon is megérte. A magyar kutatók munkája nyomán ugyanis lehetővé válik a denevérkolóniák gyors és megbízható monitorozása, az eredmény függvényében pedig aktív intézkedésekkel lehet megelőzni az emberek fertőződését. A mobillabor emellett lehetőséget nyújtott a vírusminták szekvenálására is, ami egy más területen rendkívül fontos: a vírus genetikai változásainak nyomon követése ugyanis a vakcinafejlesztések területén jelent óriási előnyt.
