Kit érdemes tüdőszűrésre küldeni?
A dohányzók populációjának tüdőszűrésére kilenc különböző kockázati modellt használnak az USA-ban; mivel napjainkban egyre inkább a személyre szabott kockázatértékelést tartják elfogadhatónak, az Annals of Internal Medicine tanulmánya összehasonlította a modellek predikciós értékét.
Napjainkban egyre elfogadottabb, hogy a valaha dohányzókat az egyszerű dichotomizált kockázatbecslés helyett a demográfiai, klinikai és dohányzási sajátságokat is figyelembe vevő, személyre szabott kockázatértékelés alapján érdemes tüdőszűrésére hívni, mivel az alapvető mértékben növeli a CT szűrőprogramok hatékonyságát és eredményességét, írja az amerikai orvosi testület (American College of Physicians/ACP) közleménye. Mindazonáltal, a jelenlegi irányelvek különböző kockázatértékelési modelleket használnak, amelyek eltérő populációknak ajánlják a tüdőszűrésen való részvételt, és eddig kevéssé lehetett tudni, hogy melyik modell(ek) a legjobb minőségű(ek).
A modellek predikciós értékének összehasonlítása érdekében az amerikai nemzeti rákintézet (National Cancer Institute/NCI) és az amerikai ráktársaság (American Cancer Society) kutatói összefogtak, és két hatalmas amerikai kohorszon megvizsgálták az USA-ban használatos kilenc féle modell hatékonyságát (Bach model; Spitz model; Liverpool Lung Project [LLP] model; LLP Incidence Risk Model [LLPi]; Hoggart model; Prostate, Lung, Colorectal, and Ovarian Cancer Screening Trial Model 2012 [PLCOM2012]; Pittsburgh Predictor; Lung Cancer Risk Assessment Tool [LCRAT]; Lung Cancer Death Risk Assessment Tool [LCDRAT]).
A populáció alapú prospektív vizsgálat 2010 és 2012 között zajlott, a két vizsgált populáció 337 388 fő, illetve 72 338 fő valaha dohányzóból állt. Mint arról az Annals of Internal Medicine-ben közölt tanulmány (Hormuzd A. Katki és munkatársai: Implications of Nine Risk Prediction Models for Selecting Ever-Smokers for Computed Tomography Lung Cancer Screening) beszámol, a predikciós modellek igen különböző eredményt adtak: a legkevesebb szűrésre javasoltat kiválasztó modell alapján az USA lakosságából 7,6 millió főt kellett volna szűrővizsgálatra hívni, míg a másik véglet 26 millió fő szűrését javasolta.
A legjobban teljesítő négy modell (amelyek a legpontosabban előre jelezték a kockázatot, illetve amelyek a leginkább képesek voltak megkülönböztetni a nagy és az alacsony kockázatú személyeket: Bach model, PLCOM2012, LCRAT, LCDRAT) mindazonáltal hasonló számban ajánlotta a szűrővizsgálaton való részvételt, és elfogadható mértékben megegyezett abban, hogy mely valaha dohányzókat érdemes szűrésre kiválasztani.
A kutatók hangsúlyozzák: eredményeik segítik a jövő irányelv-készítőit, akik így hozzájárulhatnak ahhoz, hogy azok az emberek jussanak el tüdőszűrésre, akik esetében a legnagyobb a rákos halálozás vezető okát adó tüdőrák kialakulásának kockázata.
