K+F+I-ről a parlamentben
A kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény módosításának általános vitája is napirenden volt az Országgyűlés szerdai munkanapján.
Csepreghy Nándor expozéjában közölte: a két éve elfogadott törvény célja a kutatás-fejlesztési és innovációs források egységes kezelése volt, hogy azok hatékonyan járuljanak hozzá a gazdasági és társadalmi fejlődéshez. A tudománypolitikai célok megfogalmazására a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tavaly kezdte meg működését. Kiemelt eredménynek ítélte a hivatal által létrehozott szakértői adatbázist, amely csaknem 15 ezer regisztrált hazai és nemzetközi szakembert bevonását teszi lehetővé a döntéshozatalba. Rámutatott arra is: a jogszabály értelmében több mint 200 milliárd forintos fejlesztési forrásról született döntés, vagyis a szféra minden szereplője eddig soha nem látott forráshoz jutott.
A jelenlegi változtatás az innovációs hivatal elmúlt kétéves tapasztalataira épül úgy, hogy az érdemi szabályokon nem változtat. A javaslat éves programstratégia megalkotást írja elő a pályáztatás és finanszírozás ütemezhetővé tétele érdekében. Kimondja azt is, hogy az innovációs hivatal az innovációs alapból is finanszírozhatja a nemzetközi tagdíjfizetési kötelezettségeit. A változtatás célja még a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala projektminősítési eljárásának megváltoztatása, amely csökkenti az érintettek adminisztratív és anyagi terheit.
A Fidesz üdvözli a csoportos kérelmek elbírálásának lehetőségét
Witzmann Mihály (Fidesz) ez utóbbit üdvözölte, vagyis azt, hogy a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala már csoportos kérelmeket is elbírálhat. Ez olyan projektekre is biztosítja a kutatási-fejlesztési szempontú, járulékkedvezményre jogosító minősítés megkérésének lehetőségét, amelyeket egy egységként kell kezelni. Csoportos minősítési eljárással az eljárási költségek és adminisztrációs teendők csökkenthetők, mutatott rá. Az innovációs alap, a kutatás-fejlesztés állami támogatást biztosító pénzalapnak tekintendő, ezért a módosítás érinti az államháztartásról szóló törvényt is, tette hozzá. Kijelentette: a javaslat egy eddig is meglévő közfeladat hatékonyabb ellátását tenné lehetővé.
MSZP: autonóm kutatásokra van szükség
Kunhalmi Ágnes (MSZP) a magas hozzáadott értéket produkáló munkahelyek létrehozását tartotta elsődlegesnek az ország előbbre jutása szempontjából, kijelentette ugyanakkor, hogy a Fidesz szerinte riasztóan keveset foglalkozik a kutatás-fejlesztés ügyével. Rámutatott arra is, hogy az innovációs törvény létrehozásakor, vagyis két éve a világ innovációs listáján a 60. helyén volt az ország, jelenleg azonban már csak a 69. helyén, ami szerinte azt mutatja: a Fidesz-kormány valójában nem érti az innovációt, sőt még fél is tőle. Bírálta, hogy a hivatal szerinte központi irányítással akarja kitalálni a fejlesztéseket, egyéni ötletek figyelembe vétele nélkül."Talicskával tolták ki az egyetemekről a pénzt", ez pedig az ottani kutatás-fejlesztés leállítását eredményezte. Hangsúlyozta: a tudomány csak független, autonóm szereplőkkel működik, de szerinte "Orbán Viktor univerzumában ezek a fogalmak nem léteznek". A változtatást értelmetlennek nevezte.
Jobbik: több forrás kell a kutatás-fejlesztésre
Bana Tibor (Jobbik) emlékeztetett: a kutatás-fejlesztés motorja lehet a tartós és fenntartható fejlődésnek, mégis Magyarországon rendkívül alacsony az erre fordított forrás. 2020-ra a GDP 1,8 százalékra akarjuk növelni ugyan a forrásokat, de ennek érdekében még komoly előrelépéseket kell tenni szerinte. Azt kérte a kormánytól: a források nagyobb hányada jusson vállalkozásokhoz, amelyek munkahelyeket is létre tudnak hozni a k+f tevékenységük fejlesztésével. A törvényjavaslatra áttérve bírálta azt a vélekedést, amely szerint indokolatlan a hosszú távú innovációs stratégia. Szerinte ezen szakmai kérdésekről a Házban is minél többször kellene beszélni. Az értékteremtő munkahelyek létrehozását nevezte a legfontosabb feladatnak, e területen is fontosnak tartotta a közép- és hosszú távú stratégiák alkotását. Az ország és a kormány szerinte nem élt a lehetőségekkel megfelelő módon, amelyek erősíthették volna az innovatív vállalkozásokat uniós források által. Pártja a technikai módosításokat támogatja, legfontosabbnak azonban a források felhasználásának felügyeletét tartotta.
LMP: növelni kell az állami ráfordítást
Ikotity István, az LMP vezérszónoka esedékesnek nevezte a korrekciókat és egyetértett abban, hogy 2014-ben szükség volt egy új jogszabályra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a központosított irányítás helyett erősíteni kellene a szakmai kontrollt és testületi döntésekhez kötnék a forráselosztás. Az ellenzéki politikus szerint a jelenlegi rendszer nem működik jól, egy uniós tanulmány szerint a magyar innovációs teljesítmény az átlag alatt van. Ezzel összefüggésben szóvá tette, hogy alacsony a diplomások aránya, sok forrást kivontak az oktatásból és szűkült mind a kutatóhelyek, mind az azokra fordított állami kiadások aránya. Kifejtette: 100 forintból 2-3-at kellene a területre fordítani a jelenlegi 1,2 helyett, s ez sokszorosan megtérülne. Ikotity István egyúttal a tudás alapú munkát végzők arányának növelését szorgalmazta, s úgy értékelt: a kormány kiszolgáltatta a szakképzést. Azt is nehezményezte, hogy az oktatáspolitika és az innováció külön tárcához tartozik.
Kormány: hatékonyabb innovációs politika fog érvényesülni
Csepreghy Nándor zárszavában egyetértett a kompetencia alapú oktatás előtérbe helyezésével és közölte, hogy a kormány 2020-ig 700 milliárd forintot költ innovációra. Ezek elosztásáról egytől egyig egyeztetnek a szakmával. Értékelése szerint a javaslatban szereplő technikai módosítások még hatékonyabb innovációs politikát hagynak érvényesülni, ezért támogatásra kérte a képviselőket.
Ezt követően az elnöklő Latorcai János lezárta az általános vitát.