Karikó Katalin: A tudományt szeretném népszerűsíteni

Az SZTE kutatóprofesszora az idén ötvenéves JATE klubban, ahol annak megnyitását követően Szent-Györgyi Albert is találkozott az egyetemistákkal, elmondta: 1973-ban kezdte el szegedi tanulmányait biológus szakon. Gyökeret eresztett a városban, itt szerzett diplomát, doktori fokozatot, itt ismerkedett meg férjével, akivel szerdán ünnepelték 43. házassági évfordulójukat, és Szegeden született lányuk is. Egyetemi éveire visszaemlékezve felidézte, jó tanuló volt, csupán filozófiából kapott hármast.

A kutató hangsúlyozta, fontosak az egyetemista korban kialakult kapcsolatok. A jelenlévőknek azt javasolta, a diplomaszerzés után is kövessék egykori hallgatótárásaik pályáját. Arra biztatta a diákokat, kérdezzenek tanáraiktól, vagy akár kérdéseikkel keressenek meg kutatókat, ha pedig jókat kérdeznek, lehet felfigyelnek rájuk.

Első amerikai éveiről elmondta, hogy az 1980-as évek második felében a laborkörülmények sok tekintetben rosszabbak voltak az Egyesült Államokban mint a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban.

A család és karrier egyensúlyáról szólva hangsúlyozta, a kutatópálya nem családbarát. Szavai szerint egy nőnek sokkal könnyebb feladni karrierálmát, amikor sír a gyerek, de azt tanácsolta a lányoknak, ne tegyenek így, kérjenek támogatást családjuktól, férjüktől. Mint mondta, férje neki nagyon komoly segítséget jelentett a gyereknevelésben és kutatópályája során is.

A stresszkezelés fontosságáról szólva hangsúlyozta, minden negatív dologban meg kell találni azt, ami pozitívvá változtatható. Diákéveiből hozott példát említve elmondta, egykori orosztanára azzal fenyegette, elintézi, hogy ne vegyék fel az egyetemre. Hogy ne így történjen, sokkal keményebben tanult. Hozzátette: ezért is mond köszönetet azoknak, aki akadályozták pályafutása során, hiszen ők tették ellenállóvá, sarkallták arra, hogy még jobb legyen.

Karikó Katalin Nobel-díjas biokémikus egyetemistákkal találkozik a szegedi JATE Klubban (Fotó: MTI/Rosta Tibor)

"Nem magamat, hanem a tudományt szeretném népszerűsíteni" – jelentette ki Karikó Katalin az SZTE-n rendezett sajtóbeszélgetésen. – A figyelem általában a filmsztárokra, sportolókra irányul, ki kell használni, hogy most a kutatók, a tudomány került a középpontba. Az elismerések nyomán jelentkező érdeklődés lehetőséget teremt arra, hogy az újságírókkal közösen elkezdődjön a munka annak érdekében, hogy az emberek jobban megérthessék a tudományt, tiszteljék jobban a tudósokat, a tanárokat, az orvosokat.

A járvány idején a kutatók el voltak foglalva a vakcinafejlesztéssel és olyanok jutottak szóhoz, akik "akik a Facebookon tanulták az immunológiát". Az emberek, akiknek kérdéseik voltak, nem kaptak választ – mondta a biológus, aki szavai szerint az őszinte kommunikáció híve. Úgy látja, a kutatók és az újságírók közös feladata segíteni az embereket, hogy megérthessék azt, ami körülöttük történik, hogy az, aki érdeklődik, tudományos ismeretekhez juthasson.

A kutató felidézte, 61 éve fedezték föl az RNS-t, 1984 óta képesek a tudósok "egy kémcsőben" RNS-t előállítani, ami bármilyen fehérjét kódolhat. Már 2000-ben megalakultak az első cégek, melyek rákellenes vakcinát szerettek volna fejleszteni az mRNS-technológia segítségével – mondta a szakember, aki ma is ezt tartja az eljárás egyik legfontosabb felhasználási lehetőségének.

Mint mondta, tíz évvel ezelőtt a területtel foglalkozók közül nem gondolta senki, hogy a fertőző betegségek elleni oltás lesz az az első terület, amelyen a megoldás alkalmazást jóváhagyják a hatóságok. Ma a Moderna olyan ritka betegségek kezelését tűzte ki célul, amelyek esetében valamilyen fehérje hiánya okoz elváltozásokat a pácienseknél. Klinikai vizsgálatok folynak olyan genetikai betegségekkel kapcsolatban is, mint a sarlósejtes vérszegénység, de fejlesztenek megoldást a földimogyoró- vagy a poratka-allergia kezelésére is – közölte a kutató.

Arra a kérdésre, vajon megszülettek volna-e az mRNS-alapú vakcinák fejlesztését lehetővé tevő felfedezések, ha Szegeden marad és dolgozik, Karikó Katalin azt válaszolta, előbb vagy utóbb más is fölfedezte volna azokat a megoldásokat, melyeket ők.

A SZTE-vel tervezett együttműködésekről a kutatóprofesszor azt mondta, keresi a lehetőségeket, hogyan kapcsolódhat jobban be az egyetem életébe. Megjegyezte, most egy kicsit jobb helyzetben van, hiszen ha ír valakinek, akkor azonnal választ kap, ha pedig meghív valakit, akkor talán el is jön.