Karikó Katalin: Szeretnék visszatérni a hétköznapokba
Szeretnék visszatérni a hétköznapokba. A Nobel-díj adta lehetőségeket arra próbálom használni, hogy a tudományra, a kutatásra irányítsam a figyelmet, mondta Karikó Katalin a Magyar Tudományos Akadémia épületében rendezett sajtótájékoztatón.
Annyira fejlődik a tudomány, hogy az ismeretek között óriási szakadék alakult ki. Segíteni kell, hogy az emberek jobban megértsék, ami történik, mert a félelem abból származik, ha nem értenek valamit. Magyarországot 1985-ben hagytam el, pontosan nem tudom, mi történik az országban, de nagyon fontos, mit kapunk az iskolában a tanárainktól – jelentette ki a Nobel-díjas biokémikus, aki újságírók kérdéseire válaszolt.
Karikó Katalin kitért arra, hogy a hit viszi előre az embert, soha nem szabad feladni.
Számomra a haladást az eltökéltség hozta, a presztízzsel soha nem törődtem. Nagyszerű dolog kutatónak lenni, de a pályát csak annak ajánlom, aki szeret elgondolkodni a problémák megoldásán. Amikor egy kutatónak sikerül valami, az olyan izgalommal jár, amit nehéz szavakba ölteni. Ha megértünk valamit, az megmentheti valakinek az életét, és az sem számít, ha a kutató meg sem éri munkájának eredményét – mondta. Hozzáfűzte, hogy nem tartja magát zseninek, az általános iskolában 4-es tanuló volt, de 16 éves korában elolvasta Selye János könyvét, amelyből megtanulta, miként lehet a stresszt kezelni, és hogy minden negatív dologban sok pozitív akad. Így akkor sem omlott össze, amikor pályafutása során többször elbocsátották, lefokozták.
A magyar biológus amerikai kollégájával, Drew Weissmannal megosztva részesült orvosi-élettani Nobel-díjban az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
Karikó Katalin egy kérdésre azt mondta, a világon mindenütt előfordult, hogy amíg a pandémia szakértői keményen dolgoztak, mások a televíziós stúdiókban össze-vissza beszéltek. "Sokszor azok terjesztették az információkat, akik nem értenek hozzá, de hasznot próbáltak húzni belőle".
Beszámolt arról, hogy a Nobel-díj bejelentése óta legalább ezer emailt kapott, és ezekre nem volt ideje válaszolni. Egy felvetésre, mi a következő tudományos kutatás, amire fókuszálni fog, Karikó Katain azt válaszolta, erre jelenleg csak azt tudja mondani, amit a BioNTech vezetője szokott, vagyis "majd beszélek, amikor van miről".
Mint felidézte, tíz évvel ezelőtt egy tudományos konferencián senki sem sejtette, mi lesz az mRNS-kutatások jövője, senki nem mondta, hogy a fertőző betegségek elleni vakcina. "Maga az RNS is új platform, és lehetőséget ad arra, hogy sokféle területen áttörést érjünk el, nemcsak a különböző vírusok és baktériumok elleni vakcinák kifejlesztésében, hanem más területeken is, a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket felhasználva".
Fontos, hogy inspiráló kutatói közeg vegyen körül, ez a finanszírozás kérdésénél is előrébb való. Sok kollégával találkoztam, aki hozzám hasonlóan a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból indult, és mindannyian egyetértettek velem abban, milyen sokat jelentett, amit ott kaptunk. De amikor eljöttem Magyarországról, nem voltam ilyen jó, ez egy hosszú folyamat volt. Az ember, ahogy idősebb, egyre többet tud – jegyezte meg a biokémikus.
Karikó Katalin ezt mondta, nem szeretne beszélni arról, milyen jótékony célokra fordít pénzt a Nobel-díjért kapott összegből. Azt viszont kiemelte, hogy sok mindenkit akar meghívni a decemberi stockholmi díjátadóra, köztük egykori tanárát, Duda Ernőt, akinek 80. születésnapját szerdán este ünneplik Szegeden. "Ötven éve nyílt meg a Szegedi Biológiai Kutatóközpont, annak idején a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert nyitotta meg, most én fogok beszédet mondani".
| Áttörések – Életem és a tudomány |
|
Bemutatták Karikó Katalin a Helikon Kiadó gondozásában megjelent, Áttörések - Életem és a tudomány című önéletrajzi könyvét szerdán a Magyar Tudományos Akadámián. A budapesti könyvbemutatón Karikó Katalin gyermekkoráról felidézte, hogy Kisújszálláson szerény körülmények között, de összetartó, szerető családban nőtt fel olyan szülők gyermekeként, akik igyekeztek mindent megadni neki a sikeres boldoguláshoz. A Nobel-díjas kutató elismeréssel szólt általános iskolai és középiskolai tanárairól, és kiemelte, hogy gimnáziumi biológiatanára, Tóth Albert volt az, "aki elhitette velem, hogy lehetek kutató". A tudós felidézte, hogy Selye János könyvéből tanulta meg, hogy miként lehet a stresszt kezelni és a negatív történésekben a sok pozitívumot is meglátni. Azoknak az embereknek is nagy köszönettel tartozom, akik megpróbálták az életemet megnehezíteni, mert általuk lettem ilyen kitartó és tanultam még többet – hangsúlyozta a biokémikus. Mint mondta, pályája egyszerre áldás és átok, "mert soha nem hagy békén: valami mindig ott motoszkál az ember fejében". A kutatás olyan, mint a nyomozás: tele van izgalommal, folyamatos problémamegoldást igényel, és "az újabb nyomok még több kérdést vetnek fel, míg hirtelen összeáll a kép" - mondta Karikó Katalin, hozzátéve, hogy a kutatás során mindig oda kell figyelni a legkisebb részletre is, mert az oldja majd meg a problémát. A kutatói pályához elengedhetetlen a fizikai és a mentális egészség, "élvezni kell azt, amit csinálunk és el kell benne mélyedni" – emelte ki. Ez a könyv egy régóta esedékes köszönet megfogalmazása mindazoknak - minden magyarországi tanáromnak és mentoromnak, valamint a kardiológia, az idegsebészet és az immunológia világhírű szakértőinek -, akiktől sokat tanultam, akik megengedték, hogy mellettük dolgozzak, akikkel együttműködve szereztem tapasztalatokat. Végtelenül hálás vagyok mindazért, amit tőlük kaptam, ez sokat számított a pályámon – írta Karikó Katalin a könyv előszavában, hangsúlyozva azt is, hogy a tanáraitól tanulta meg az alapokat, amelyekre aztán később építhetett. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan kell kérdezni, rácsodálkozni valamire, felfedezni valamit, önállóan gondolkodni. A tanáraimtól tanultam meg, hogyan haladjak előre: hogyan használjam fel a megszerzett tudást arra, hogy valami újat alkossak. A tanárok munkája tette lehetővé, hogy a háború utáni kommunista Magyarország egyik alföldi kisvárosában két munkás gyermeke jobban megértse a világot, hogy aztán a maga módján hozzájáruljon ahhoz, hogy a világ megváltozzon – idézte fel a biokémikus. A tudós életrajzát Bill Gates ajánlja, aki az írja: "Karikó Katalin története inspiráló erővel hat. Mindenkinek el kell olvasnia, aki valaha is kételkedett abban, hogy a tudomány, az innováció és az eltökéltség meg tudja változtatni a világot". |
