Kapcsolat mutatható ki a mikrobiom összetétele és a kognitív károsodás kialakulása között
Egy szakirodalmi áttekintés újabb bizonyítékokkal szolgált a mikrobiom-bél-agy tengely és a kognitív károsodás közötti összefüggésekre.
A BMC Public Health folyóiratban november 1-jén jelent meg a University of Connecticut kutatóinak szakirodalmi áttekintése, amelyben egyre több bizonyítékot tár fel arra nézve, hogy a bélmikrobiom egyensúlyának felborulása – a diszbiózis – fontos szerepet játszhat az enyhe kognitív károsodás (mild cognitive impairment; MCI) és az Alzheimer-kór kialakulásában és előrehaladásában. Ez különösen jelentős annak fényében, hogy az Alzheimer-kór az Egyesült Államokban mintegy 6,7 millió, világszerte pedig közel 50 millió embert érint.
A kutatócsoport 58, 2023 februárjáig megjelent humán vizsgálat eredményeit elemezte, több ország adatait összevetve. Ez a legátfogóbb, kizárólag humán vizsgálatokra épülő áttekintés a témában, ami azért különösen fontos, mert az állatmodellek eredményei ezen a területen gyakran nem ültethetők át megbízhatóan az emberi betegségekre.
A kutatók az összefoglaló áttekintés során arra törekedtek, hogy feltárják azokat a biológiai folyamatokat, amelyek a memóriazavar és a kognitív hanyatlás hátterében állnak. Az egyik kiemelt kutatási irány a mikrobiom-bél-agy tengely működésének vizsgálata, amely a bélrendszer, az immunrendszer és az idegrendszer közötti összetett kommunikációs hálózatot jelenti. A jelenlegi eredmények arra utalnak, hogy ennek a rendszernek a zavara hozzájárulhat az agyi gyulladás kialakulásához és az idegsejtek károsodásához, ami szerepet játszhat az Alzheimer-kór patomechanizmusában.
A vizsgálatok következetesen kimutatták, hogy az MCI-ben vagy Alzheimer-kórban érintett személyek bélmikrobiomja jelentősen eltér azoktól az idősebb felnőttektől, akiknél nem figyelhető meg kognitív hanyatlás. Az Alzheimer-kóros betegekben gyakran magasabb arányban fordulnak elő bizonyos baktériumtörzsek, különösen a Pseudomonadota és az Actinomycetota törzsek. Emellett több vizsgálat az átlagosnál alacsonyabb mikrobiális diverzitást mutatott ki, ami azt jelenti, hogy a betegek bélrendszerében a szokásosnál kevesebb baktériumtípus található meg. A mikrobiom összetétele MCI-ben, Alzheimer-kórban és egészséges állapotban egyaránt eltérő mintázatot mutat, ami arra utal, hogy a kognitív hanyatlás különböző stádiumaihoz sajátos mikrobiomprofilok társulhatnak. Alzheimer-kórban funkcionális változásokat is megfigyeltek, például az energia-anyagcseréhez és az immunműködéshez kapcsolódó bakteriális útvonalak aktivitásának csökkenését.
Leigh Frame, a kutatás vezetője hangsúlyozta, hogy ezek a mikrobiális mintázatok fontos kiindulópontot jelentenek annak megértéséhez, miként befolyásolhatja a bél egészsége a neuroinflammációt és a kognitív hanyatlást. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi eredmények túlnyomórészt megfigyeléses jellegűek, ezért szükség van olyan klinikai vizsgálatokra, amelyek képesek kimutatni, hogy a mikrobiom célzott befolyásolása valóban módosíthatja-e a betegség lefolyását. Ilyen vizsgálatokat világszerte már több kutatócsoport is végez.
Bár az áttekintés nem bizonyít ok-okozati összefüggést, az eredmények összhangban állnak azokkal a szélesebb körű bizonyítékokkal, amelyek szerint a rostban gazdag étrend elősegítheti az egészségesebb bélmikrobiom kialakulását, ami hosszabb távon kedvezően hathat a gyulladásos folyamatok kialakulásának megelőzésére és az agy egészségének fenntartására is.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Gut bacteria may be linked to memory decline in mild cognitive impairment and Alzheimer's disease
Irodalmi hivatkozás:
Alison Warren et al, The microbiota–gut–brain axis in mild cognitive impairment and Alzheimer's disease: a scoping review of human studies, Alzheimer's & Dementia (2026). DOI: 10.1002/alz.71023
