Jövőre 32 milliárd forinttal több forrás kutatás-fejlesztésre
Magyarország 2018-ban költött GDP-arányosan a legtöbbet kutatás-fejlesztésre – közölte lapunkkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A Magyarországon évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos ráfordítás mutatója 2018-ban – jóval meghaladva az eddig mért legmagasabb értéket – 1,53 százalékot tett ki. A kormány a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására a jövő évtől 32 milliárd forinttal több forrást biztosít, a 2020-as célkitűzés az 1,8 százalékos arány elérése. Hazánk úgy léphet előre a jelentős innovátorok közé, ha megfelelően kiaknázza a kormányzat, az ipar és az egyetemek közötti együttműködésekben rejlő lehetőségeket – mondta el az innovációs és technológiai miniszter a Területi Innovációs Platformokat (TIP) bemutató országos programsorozat záróeseményén 2019. november 28-án, Budapesten.
A kormány víziója, hogy 2030-ra Magyarország az első öt európai ország közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. A magyar családok életminőségének javításához elengedhetetlen, hogy a globális értékláncok a magas hozzáadott értéket előállító tevékenységeiket is hazánkba hozzák, magyar tulajdonú vállalatok és magasan képzett magyar munkavállalók bevonásával végezzék – fejtette ki Palkovics László a szerkesztőségünknek küldött minisztériumi közlemény szerint.
A tárcavezető emlékeztetett: a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs rendszereit értékelő európai innovációs rangsorban (European Innovation Scoreboard) Magyarország az elmúlt másfél évtizedben néhány helyet javítva vagy rontva a huszadik hely körül mozgott. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az előrelépés érdekében egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításán dolgozik. A tárca a három meghatározó pillért – a kormányzatot, az ipart és a felsőoktatást – sikeresen integráló tudástermelő intézményeket állít az innováció élére.
Az egyetemközpontú innovációs ökoszisztéma kialakításának célja, hogy nemzetközileg versenyképes hazai tulajdonú vállalkozások jöjjenek létre és fejlődjenek tovább. A felsőoktatásban már megtett lépések fontos eredménye, hogy a matematikai, természettudományos, mérnöki és informatikai képzésekre felvételizők aránya a korábbi 22 százalékhoz képest idénre 30 százalékra nőtt. A külföldi hallgatók arányát Magyarországon 2015-höz képest sikerült megkétszerezni, mintegy 12 százalékra feltornázni. A 2021-től induló uniós szakirányú keretprogram, a Horizont Európa költségvetése a jelenlegi ciklusban elérhető keret jelentős megemelésével akár 100 milliárd euró is lehet. A forráslehívás hatékonyságának javításához a hazai felsőoktatás nemzetközi kapcsolatrendszerének, beágyazottságának erősítésére van szükség.
Palkovics László hangsúlyos törekvésként emelte ki az egyetemek és kutatóhelyek köré épülő Science Parkok rendszerének kialakítását két budapesti és hat vidéki helyszínen. Az ipari kutatói utánpótlás biztosítása érdekében fontos célként említette a duális PhD képzési rendszer létrehozását, amelyben a vállalatok és egyetemi doktori iskolák közösen alakítják ki képzési programjukat. Az innováció a szakképzésnél kezdődik, az újító szemléletnek a mérnökképzés előszobájává váló szakképzésben is meg kell jelennie - tette hozzá a miniszter.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Területi Innovációs Platformokat bemutató országos programsorozata 2019 novemberében öt vidéki egyetemvárosban zajlott le, majd Budapesten zárult. A kezdeményezés az egyetemi tudásbázisokra épülve olyan térségi szerveződések létrejöttét ösztönzi, amelyek egyszerre biztosítanak lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére és a helyi szereplők közötti együttműködések erősítésére.
